Esztergom

cikk, 2015.12.14. 10:52, szerző: mozes

Esztergom-Bakócz-kápolna

A Pilis-hegység lábánál fekszik a Duna folyó jobb partján, Párkánnyal szemben. A város területe már a történetírás előtti időkben lakott hely volt. Az Árpád-korban Magyarország fővárosa lett, mikor Géza fejedelem székhelyének választotta. Itt született Szt. István királyunk is, aki a várhegyen építtette fel hazánk legelső székesegyházát, amit nevelőjéről Szt. Adalbert-templomnak nevezett el. A török időkben szinte teljesen megsemmisült. Csodával határos módon, A Bakócz-kápolna azonban sértetlenül megmaradt. A mai bazilika építésébe Packh János tervei szerint kezdtek neki, majd tragikus halála után, Rudnay Sándor hercegprímás Hild Józsefet bízta meg a befejezéssel. A bazilika sokáig húzódó újjáépítése során feltétlenül meg akarták menteni a Bakócz-kápolnát, a ragyogó reneszánsz műalkotást. A vörösmárvány kápolnabelsőt 1600 darabra fűrészelték, megszámozták és oldalkápolnaként beépítették az új székesegyházba. A klasszicista stílusban fölépült főszékesegyház, felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor, Ferenc József jelenlétében. A bazilika méreteit tekintve Európa egyik legnagyobbika. Az esztergomi érsek székvárosaként a rómia katolikus egyház magyarországi központja.