Apostolképzés V.

Az előző napokban szinte mindannyian átestünk már a tűz - vagy is pontosabban a jelzésfestés - keresztségén. Szinte már az első, reszkető kezű festéseknél kettős missziót teljesítettünk, nemcsak szépen, lefolyás nélkül próbáltunk festeni, de máris bemutatót tarthattunk az arra sétáló turistáknak, főleg kisgyermekes családoknak, sőt a kérdéseikre is válaszoltunk, és egyúttal ennek a tevékenységünknek a távlati lehetőségeit is továbbgondoltuk, tehát megkezdtük élőben az apostolkodást.

A jelzésfestés fáradalmaitól kipihenten, március 19-én hétfőn este a Bazilikában gyülekeztünk hálaadó szentmisére. Január végén a betlehemi jászol elől indult el ez a képzés, mostanra már a sok új információ befogadásával, szép és tartalmas órák után, Szent József ünnepén került sor a tanfolyamot záró szentmisére. Az evangélium ezúttal a jeruzsálemi templomban időző 12 éves Jézust állította elénk. Jézus szüleitől lemaradva a mennyei Atya házában kérdezgeti és hallgatja a bölcseket. Farkas Attila atya prédikációjában Szent József szerepét emelte ki, az ő Istentől kapott, elfogadott és lelkiismeretesen teljesített küldetésére mutatott rá- ő adott nevet, szakmát és kenyeret az isteni gyermeknek. Szent Józsefet ma az Egyház védőszentjeként tiszteljük, miközben az Egyházat évezredes útján a Szűzanya oltalma és figyelme kíséri.

A templomban jelenlévők, a családok, és nemzetünk megáldása után a Mária teremben folytatódott az este. A szervezők a szokottnál kicsit izgatottabban fogadtak minket, hiszen ez az este a záró alkalom, most kell még elmondani, amire eddig nem volt lehetőség, s ezt kell még itt, szűkebb körben is ünnepivé, emlékezetessé tenni. Ezúttal is apró figyelmességek és gondosan előkészített meglepetések vártak bennünket- a háziasszony a hagyományok szerint Bernáth Marica volt, aki az előkészületeket és az est lebonyolítását vezette, segített néki Dominika, a MÚT tagja is, aki szerényen és szeretettel, a háttérből eddig is végigkísérte csoportunkat, fogadott bennünket, útbaigazított, vagy kedvesen buzdított, a jelzésfestésen is velünk volt.

A közös imát Molnár András vezette, részleteket mondott és imádkozott elő a MÚT hétfői imaórájából, amivel mi most ismerkedtünk, és meghívást is kaptunk, hogy az apostolképzés folytatásaként szeretettel látnak ezután bennünket is a hétfői imaórákon a Szent Jobb kápolnában, ahol a Mária Útért imádkozhatunk közösen.

Két fiatal zenész gondoskodott a gitáros szolgálatról az est folyamán, szinte mint egy összekötő szöveg, olyanok voltak ők, és velük is énekelhettünk:

Szentlélek jöjj, lobogó láng... Nézz testvér fel, az Úr közel...- énekeltük kezdésként, majd egy igazi zarándokoknak való imával folytattuk:

Urunk Jézus, Te azt mondtad nekünk, Te vagy az út. Meghívsz minket nap, mint nap, hogy az Atya felé irányítsuk lépteinket.

Add, hogy sohase feledkezzünk meg arról, hogy vándorok vagyunk itt a földön és életünk Benned nyer értelmet... Köszönjük, hogy amikor megteremtettél, csodálatos utazásra hívtál, melyért szüntelen hálával tartozunk.

Majd Marica felemlegette és megkérdezte tőlünk, hogy most hol érezzük magunkat a MÚT-on? Mert az első foglakozáson arra kért bennünket, hogy a Mária útról (tudásunkhoz és ismereteinkhez képest) helyezkedjünk el a teremben, az ajtó felé álljanak azok, akiknek az ismeretei még nagyon hiányosak. Most a terem melyik részén helyezkedünk el?

A folytatásban a Mária Út Egyesület jelenlévő tagjai, Fehér Péter: a tatabányai régió, Müller Ferenc: a Közép-magyarországi és a Pest megyei régió, Vécsey Annamária: a déli szakasz, Juhász Katalin a budapesti és Pest megyei szállások felelősei mutatták be azt a területet, amiért ők felelnek, ill. ahol az önkéntes segítőket is szívesen fogadják. Pocsai János, a Mária Út Egyesület tagja a Máriabesnyő és Isaszeg közötti nagypénteki zarándoklatra hívott bennünket.

Egy máriás ének eléneklése után következett az apostollá avatás szertartása. Először mindannyian szólhattunk néhány mondatot arról, mi/ki hozott bennünket a képzésre, milyen tapasztalatokkal gazdagodtunk a tanfolyam idején, miért érezzük magunkat hálásnak, és hogyan szeretnénk folytatni az itt már elkezdett feladatot. Ezután Bernáth Marica az apostollá avatás ünnepélyes mondata és kézfogás kíséretében átadta a tanúsítványt arról, hogy a Mária Út apostolai lettünk!

"Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak benneteket, és arra rendeltelek, hogy menjetek, teremjetek gyümölcsöt, maradandó gyümölcsöt" (Jn 15,16) - olvassuk a tanúsítványon.

Mint ballagók, kaptunk 1-1 finom kézműves zarándoktarisznyát is a Mária Út betűjelzésével - legfontosabb zarándok eszközeink elhelyezésére - hála legyen érte Dominika imával kísért kitartó munkájának.

S mi lehet a továbblépés útja? Jelzésfestő táborok, zarándoklatok, a mindenkori hirdetések a honlapon és a levelezőlistákon kínálják majd az alkalmat az együttműködésre ezzel a szép, lelkes és lelkesítő kezdeményezéssel, a megismert kedves résztvevőkkel.

A tanfolyam szokásához méltón ezúttal is imával zártuk együttlétünk:

Urunk! A Te kezedbe, és Mária oltalmába helyezzük a Kárpát-medencében meglévő és épülő zarándokutakat, áldd meg minden jó törekvésünket és szándékunkat. Kérjük, használd fel ezeket az utakat nemzetünk épülésére és gyarapodására, hogy Hozzád visszatérjünk, és a Te utadat járjuk. Irányítsd az útépítők kezét és szívét, és légy társa az útra indulóknak.

http://imperfectum.hu/dalok/168