Velké Lovce (Újlót-Máriacsalád)
kegyhely leírás, 2013.10.19. 04:56, szerző: Trueknight
1200-ba a garamszentbenedeki kolostor tulajdona, bencés birtok. 1210-ben az esztergomi káptalan veszi át, majd tőlük mások tulajdonába ment át. 1512- ben Haraszty Ferenc és veje, Lévay Zsigmond e birtokukat Nagy lót határában a pálos rendnek ajándékozzák. 1517-ben II. Lajos királyunk ezt jóváhagyja, és hozzáadja 1525-ben Lót község minden királyi jövedelmét. Ezután a pálosok Máriacsaládon nagyméretű kolostort és templomot építenek. A török kor szomorú évei, főként 1663-1685 között nagy károkat okoztak Máriacsaládnak.
Ezután a Rákóczi-szabadságharc eseményei károsították meg. Aztán rablók is nyugtalanították, akik a kolostor alagútjának (vészkijáratának) erdei zugában fészkelték be magukat. A szatmári békekötés után a pálosok újjáépítették Máriacsaládot. A templomnak két tornya, szép oszlopai és szentélye volt, fenséges stílusban. Méreteiben és szépségében a sasvári kegytemplom párja. Az újjáépített kolostort és templomot a pálos rend főnöke, Ördődy Károly szentelte föl 1781-ben. Sajnos, rövid dicsőség után érte az új tragédia, az egyházgyűlölő kalapos király vallásosság-leépítő rendelete. 1786- ban ugyanis II. József a pálos rendet is eltörölte, és ekkora máriacsaládi templom és kolostor is teljesen elárvult. Eleinte évente még egy-egy szentmisét végezhetett benne a nagylóti plébános, de később ez is megszűnt. 1858-ban Szceitovszky János bíboros meglátogatta Máriacsaládot. Távolról megszemlélve az építményt, elálmélkodott annak méretein, tornyain, tömegén. Közelebbre érve azonban elszomorodott, sírva fakadt a romok láttán. 1863-ban villám ütött az épületbe, leégett a tető, utána pedig bekövetkezett a teljes romlás (Lásd Zsámbék!) A „bazilikából" csak egy szobor, a mennybe fölvitt Szűzanya szobra, pozbai szent kút és kegykápolna maradt, ahová a búcsús nép minden vasárnap eljár Istennek és a Szűzanyának hódolni. 1970 óta Máriacsalád az állami műemlékhivatal felügyelete alá tartozik.