Aljmas (Almás)

Az egykori, történelmi magyar haza kegyhelye Szlavóniában található. A diakóvári püspökség területén, Verőce vármegyében, az eszéki járásban.
A Dunába ömlő Dráva folyó jobb partján fekszik Almás község, Eszék városának szomszédságában, melyet a zarándoklatok tesznek közismertté. A plébániatemplom főoltárán áll a Boldogságos Szűz fából faragott, díszesen ezüstözött kegy szobra. Jobb karján az álló, koronás kis Jézus áldást osztva a jelenlévőkre, bal kezében pedig királyi pálca látható.

A Szűzanya fején is ékes korona van. Mindketten üvegezett, díszes ezüstkeretben foglalnak helyet. Mellettük egy-egy álló angyal van. Egyikük kezében szláv nyelven írt táblát tart, míg a másikuk kezében német nyelvű felirat hirdeti: "Oltalom Anyja!" Közelükben hat kisebb angyal ül ezzel a felirattal: "Oltalmad alá futunk, Istennek szent Anyja!"

A kegyszobor eredetét a bosnyák ferencesek írták meg. Ebből tudjuk, hogy Eszek török megszállása idején a Laskó nevezetű faluban, Bellye mellett, Baranya megyében teljesítettek lelkipásztori szolgálatot az eszéki szerzetesek. A törökök kiűzése után 1686-ban Horváth András Ferenc-rendi atya Eszéken faragtatta az említett kegyszobrot és nagy ünnepélyességgel Nagyboldogasszony ünnepen a laskói kápolnába vitette. Nemsokára azonban az elpusztított Almás helységet Possavcsevich István úr újjáépíttette és az eszéki missziónak adományozta mind a tizedeket, mind más jövedelmeket 1689-ben. Ez idő tájt a szervezett egyházi élet az esztergomi érsek¬ség felügyeletérc volt bízva az egész környéken. Sajnos, Laskó helység környéken a reformátusok annyira elszaporodtak, hogy a katolikus templomot is elfoglalták. Ezért a Boldogságos Szűz kegy szobrát Almásra menekítettek 1704. november 21 -én Jurina Márk atya segítségével.

1706-tól Sarlós Boldogasszony napján kezdték búcsújukat ünnepelni. Ilyenkor Eszékről manapság is népes zarándokcsoport jön ide.
1716: Kisboldogasszony napján az akkori boszniai, vagyis diakóvári püspök, Patachich György fölszentelte az almásí kegykápolnát és kegyoltárat, melyet előbb csodálatosan fölékesítettek. A kegyhelyért buzgólkodó Gerchich György páter ezekután a Vatikántól Sarlós Boldogasszony és Kisboldogasszony ünnepeire tekintélyes búcsúsengedményeket szerzett.
1739-ben a pestisjárvány megkímélte Almást a Boldogságos Szűz védelme miatt. A járvány az oltalomért folyamodók sürgetésére gyertyákat és egyéb fogadalmi tárgyakat kényszerített ki az almási kegyoltár részére.
Ezt hirdeti latinul az 1747-ben készült felirat az oltár közelében, melynek magyar jelentése: "Tekints reánk onnan felülről, ó drága Szűz! Nézd és látogasd meg kegyelmeddel a te szolgáidat."