cikk, 2015.12.08. 16:50
Sümeget elérve rögtön szemünkbe tűnik a vár és a hegy tövében elhelyezkedő ferences templom. A templomba lépve figyelmünk először a szentély szélességét kitöltő főoltárra irányul. Közepén, a szentségház fölötti díszes kazettában a templom legfőbb ékessége, kincse, a kegyszobor látható. A Pieta, vagy ismertebb nevén a Fájdalmas Szűz szobra a 16. században készült, igazi gótikus remekmű. A Szent Szűz ölében a keresztről levett Szent Fiát tartja, arcán az anyai bánat mélységes fájdalmának jelei olvashatók le. A főoltár mostani - felújításra váró - állapotában is a Dunántúl egyik legszebb barokk emléke. Az évszázadok folyamán a kegytemplomot több sorscsapás érte – kétszer villámcsapás rongálta meg, 1911-ben pedig valaki rossz szándékkal felgyújtotta az oltárt-, de a Szent Szűz szobrát sem tűz nem fogta, sem villám nem zúzta össze. A sümegi frences templom 1699 óta kegyhely. Ekkor történt ugyanis egy csodás gyógyulás, a bécsi nemes asszonynak, Berghoffer Mária Zsófiának gyógyulása. A sümegi rendház feljegyzései szerint még abban az évben hét csodás gyógyulás történt a templomban a Szűzanya közbenjárására. Ezek híre csakhamar bejárta a Dunántúlt, majd az ország többi részét, sőt eljutott a határokon túlra is. Sümegen, az évszázadok során, a Boldogságos Szűz elsősorban mint a Betegek Gyógyítója mutatta meg közbenjáró hatalmát. A kegytemplom saját könyörgésében (Ó Sümegi Fájdalmas szép Szűz Mária...) is ez áll: „Orvosa voltál mindenkor a különféle betegségekben sínylődőknek, akik élő hittel és erős bizalommal könyörögtek hozzád.”