Világosságul a pogányok megvilágosítására

Napjainkban mintha újból hiányozna a sötétségben élő népnek ez a ragyogó isteni fény. Mintha a világ, benne Európa és Magyarország nem egyszerűen megfeledkezett volna a keresztény gyökereiről, hanem mintha igyekezne megtagadni ezt a mérhetetlen sok értéket, mely jelentős részben hozzájárult ahhoz, hogy ilyen gazdasági, technikai és társadalmi szintre tudott emelkedni.

Olyan fájó minden jószándékú, értékek iránt elkötelezett és ezekre fogékony ember számára azt látni, hogy ismerőseink, közéleti szereplők, híres emberek milyen sokan helytelen utakra tévednek, és talán még fájóbb az a felismerés, hogy mindezt a tévelygést egyre kevésbé érzik rossznak vagy helytelennek.

Ha a Krisztusi utat szeretnénk járni, akkor nincs más lehetőségünk, mint a világ bűnétől és rosszaságától minél távolabb tartani magunkat, és újból és újból kiállni a világ elé, és életünkkel, küzdelmeinkkel, és ha kell, szavainkkal megvallani, hogy Krisztushoz tartozunk, igyekszünk az Ő tanácsai szerint élni az életünket.

Érezzük, milyen nehéz ma a világ vizuális reklámkampányaival tartani a lépést, milyen nehéz úgy megjelenni, szólni, hogy a meglévő, örökérvényű tartalmunkat, Krisztus tanítását vonzó módon közvetítsük. De mégsem tehetünk mást, minthogy tanúságot teszünk az Igazságról, arról, hogy Isten szeret bennünket, embereket, mégpedig annyira, hogy elküldte Fiát, hogy megnyissa nekünk az örök Üdvösség lehetőségét.

Ez a Jézus Krisztus elhozza nemcsak Simeon életébe ezt az örömöt és fényt, hanem minden jó szándékú, jóra törekvő embernek útmutatást ad: hogy érdemes Isten törvényei, szabályai szerint élni. Ez a mi örömünk forrása, mikor Simeonnal együtt éneklünk: hogy Isten szeretetéből fakadóan van jövőnk, tudjuk, hogy az Igazság győz mindennek a végén, és ez adhat erőt számunkra a hétköznapi küzdelmeinkben, erőfeszítéseinkben, és ez segíthet nehéz döntéseinkben, életünk borús időszakaiban, hogy jó utat válasszunk, hogy a hosszútávon jót, gyümölcsözőt válasszuk – még akkor is, ha olykor nehezebbnek, rögösebbnek, vagy kevésbé izgalmasnak tűnik.

Adjon a mi Istenünk erőt és kitartást a Mária Út építőinek, hogy ezt a pogányok számára is elhozott fényt tudjuk keresni életünkben, és az isteni tanítás mindent beragyogó fényénél lássunk tisztán életünk döntéseiben, hogy szavainkkal, tetteinkkel és életünk példájával mutassuk meg a bennünket körülvevő világnak, hogy lehet és érdemes Krisztust követve élni.