Zarándoklat Czestochowa - Márianosztra 1. rész
, 2011.11.14. 16:58
Rövid beszámoló a Częstochowa - Márianosztra 2011. szeptember 12 és október 7-9 közötti gyalogos zarándoklatról MEDVECZKY GÁBOR és SZOKOLAY JÓZSEF tollából.
Az út célja: gyalogosan bejárni a Mária Út északi ágának egy részét, október 9-ére Márianosztrára érni a kegykép koronázási ünnepségére Máriától, Máriával Jézushoz!
Résztvevők száma: 2 fő
A zarándoklatot a lengyelországi Częstochowa-ban kezdtük meg. Ez a zarándokút része a Częstochowa-t Medjugorje-vel összekötő Mária útnak. Célunk volt, hogy megközelítőleg azon az úton zarándokoljunk, amelyiken a lengyelországi Częstochowa-i szűzanya kegyképének másolatát pálos szerzetesek 300 évvel ezelőtt a magyarországi Márianosztrára hozták.
Az úton imádkoztunk többek között a nemzetek közötti békéért, a keresztény családokért, papokért, papi hivatásokért, a Mária Útért munkálkodókért, zarándokokat segítőkért, szíveinkben hordozott testvéreinkért és az egyházak egységéért.
Az útvonal kialakításánál szempont volt, hogy a zarándokút lehetőleg ne a nagy forgalmú, zajos, gyalogosok, zarándokok számára veszélyes autóutak mellett haladjon. A napi megteendő távolságok lehetőleg ne haladják meg a 30 km-t, és minden nap estére legyen fedél a fejünk felett. Az útvonal kialakításához segítséget kértünk és kaptunk a Mária Úttal foglalkozó testvéreinktől Katona Páltól és Merva Lászlótól, átadták tapasztalataikat, ugyanis ők ebben az évben nyáron, már megtették ezt az utat, mikor Márianosztráról mentek Częstochowa-ba. Technikai segítséget is kaptunk egy GPS formájában, melyre rátöltöttek egy térképet, és a nyári zarándoklat útvonalát, valamint lengyel és szlovák turista térképek is segítettek az útvonal kialakításában. Átadta tapasztalatait egy előttünk haladó másik zarándoktestvérünk Roszel István is, aki ebben az évben Częstochowaból Medjugorje-ig zarándokolt. Ezeken kívül az adott országokban kihelyezett tájékoztató táblákat, turista és kerékpárút jeleket is figyeltük. Megjegyzem, hogy mindezek ellenére egyes napokon mégis voltak úttévesztéseink is, feleslegesen megtett távolságok
.
Elmondhatom, hogy minden napunk tele volt apróbb, nagyobb csodákkal, amint ezt az itthoni zarándoklásban is mindenki megtapasztalhatja. Jézus minden embert szeret, mindenkivel együtt járja életének földi zarándoknapjait. Természetesen ezen az úton különlegesen is megtapasztalhattuk szeretetét, segítését – azt, hogy embertársainkon keresztül ad nekünk mindent: amire lelkünknek, testünknek szüksége van. Minden estére elfáradtunk, de minden reggelre újjá születtünk.
Kis ízelítő a csodákból:
- - első gyalogló nap, kora reggeli indulás - előttünk csodálatos napfelkelte - alig látjuk az utat (nagy a fényesség, előttünk a Világ Világossága), visszatekintve csodálatos fényben úszik a Fényes Hegy (Jasna Gora) temploma és a kolostor, felette a teli holddal, úgy gondoltuk, hogy megkaptuk az égiek áldását utunkra. Rabsztyn, kis lengyel település Olkusz nagyobb város előtt található, piros jelzésű bicikli úton kisebb emelkedőkkel értünk ide (5. gyalogló napunkon), ahol is egy kis nyitott (ajtóval ellátott, nem bezárt!) kápolnát találtunk az utunk mellett, szépen berendezve, fatimai Szűzanya szoborral, az utolsó vacsora dombormű képével, paddal, szőnyeggel felszerelve - ahol jól esett a fáradt zarándoknak is egy kis pihenés;
- - Olkusz-ba úgy értünk be, szombaton kora délután, hogy a belvárosi Szent András templomban (Szentendrén lakom) éppen Szentmisén tudtunk részt venni, ezt egyébként nem tudtuk volna megtenni, mivel az aznapi szállásunk a város másik végén a templomoktól igen messze volt - NINCSENEK VÉLETLENEK;
- - Orawka (ma már Jablonka lengyel város része) csodálatos fatemplomában Szent István, Szent László királyok vártak minket a főoltár oldalán. Találkoztunk a templomban található szentek képeivel, illetve akiket a képek megszemélyesítettek, közülük 55-ből, 40 magyar szent "Ungaria" feliratok jelzik is ezt. (A templom legfőbb érdekessége és különlegessége, hogy ugyan Orawka a történelmi Magyarország egyik legészakibb faluja volt, mégis itt található a magyar szentek és boldogok legnagyobb templomi, népi festésű szentkép gyűjteménye)
Szlovákiába érkezve József testileg elhagyott, mivel lábsérülései miatt neki itt ért véget a gyaloglás, de lélekben továbbra is együtt zarándokoltunk Márianosztráig.
Egy-két példa az út alatt megélt találkozásokra, vagyis arra, hogy Jézus embereken keresztül hogyan segítette zarándokutunkat, illetve nap mint nap közvetlenül is erősített minket az Oltáriszentségben a Vele való találkozás által:
- - Már az első gyalogló napunkon Jézus több emberen keresztül segített: kisgyermekes anyuka megmutatta az apácák szállását, egy apáca nővér telefonált, leírta a címet, hogy hova mehetünk szállást kérni; az úton dolgozó munkások irányt mutattak. Megérkeztünk az ajánlott címre, ahol egy nővér hosszas kulcskeresést követően kinyitotta a szobát, ahol alhattunk.
- - Találkoztunk a kompkezelővel, aki a Visztulán (igaz, hogy talán csak 10-15 méter hosszú út volt) de ingyen átvitt minket.
- - Találkoztunk bolti eladókkal, kocsmai és/vagy éttermi szolgálatot végzőkkel, akik éhségünk, szomjúságunk megszüntetésében játszottak nagy szerepet.
- - Találkoztunk szálláshelyet biztosító és azt megmutató testvérekkel, egyetlen éjszaka sem kellett fedél nélkül lennünk, sőt még fedett buszmegállóban sem aludnunk. Bár az egyik nap estefelé már igen közel voltam ehhez, nagyon nézegettem, hogy melyik buszmegállóban aludjak, de az Úr ott is jelen volt két szlovák asszonyban, akik végül is mutogatással, sok szlovák szóval, mondattal elmagyarázták, hogy hova is menjek, és ott meg is találtam egy igen jó panziót.
- - Végül megérkezés Rózsafüzér Királynőjének ünnepén (október 7-én) Márianosztrára délután 3 órára, ahol éppen Szentmise kezdődött a templomban.
- - Találkozás a pálos atyákkal, szerzetesekkel és segítőikkel, a kegykép restaurátorával, a fogadatás olyan volt, mintha egy szerető családba érkeztem volna meg.
- - Szombaton és vasárnap találkozás a sok zarándok-testvérrel akik Márianosztrára jöttek gyalogosan, busszal, autókkal Nagyboldogasszony ünnepére, illetve a kegykép újrakoronázására, megáldására.
Néhány lakott település nevének felsorolásával be tudom mutatni, hogy milyen útvonalat jártunk be:
Lengyelországban: Częstochowa- Olsztyn- Žarki Lesniow - Kielkowice - Bydlin - Olkusz - Krzeszowice - Krzecin - Kalwaria Zebrzydowska - Makow Podhalanski - Jordanow - Orawka
Szlovákiában: Námestovo - Oravský Podzamok (Árvaváralja) - LÚČKY (Lucski) - Ružomberok (Rózsahegy) - Liptovská Osada (Oszada) - Staré Hory (Óhegy) - Banská Bystrica (Besztercebánya) - Zvolen (Zólyom) - Banska Stiavnica (Selmecbánya) - Nova Bana (Újbánya) - Hronsky Benadik (Garamszentbenedek) - Levice (Léva) - Ipelsky Sokolec (Ipolyszakállos)
Magyarországon: Letkés - Márianosztra
A zarándoklat teljes hosszúsága kb. 630 km volt.
Beszámolómhoz mellékeltem néhány képet, az alábbi oldalakról:
http://www.polskieszlaki.pl/galeria/0,135,1,2,czestochowa.html
http://www.marypages.com/Czestochowa.htm
http://www.eholiday.pl/info-czestochowa-7174.html
A rövid beszámolót készítette: Medveczky Gábor
Az orawkai magyar szentek temploma
Rendkívül eredeti a képek elrendezése a templomban: a szentély baloldalán az Árpád-házi szent királyok, a szentélyben a velük rokonságban lévő uralkodók találhatók, a stallumokon, pedig a magyar püspök szentek láthatók.
Az első uralkodó, Szent István király képe közvetlenül az oltár jobb oldalán található, azt a pillanatot örökíti meg, amikor Szűz Mária oltalmába ajánlotta országát, a keresztény hitében frissiben megerősödött, de a király halála után bizonytalan sorsú Magyarországot.
A lovag király, Szent László alakját hasonló módon ábrázolják, de teljesen a lengyel szokásoknak megfelelően. Szent László egy pajzsra helyezett szablyát tart, amit rózsafüzérrel körül tekertek, így ajánlja fel a kardját Szűz Máriának. A kép latin felirata szerint Szent László úgy harcolt, hogy a rózsafüzért kardjára tekerte, pedig ez a lengyel nemesek szokása volt, ők harcoltak így, mivel a rózsafüzér a hitért való küzdelmet jelentette. Az oltár jobb oldalán található még Szent Imre herceg és Szent Erzsébet képe is.
A főoltár baloldalán található Salamon király képe, aki a monda szerint a mogyoródi vesztes csata után elzarándokolt az Isztriai félszigetre és Pólában halt meg remeteként. Mellette látható Jagelló Kázmér király, Albert király unokája, aki Hunyadi Mátyással szemben lépett fel, mint trónkövetelő, majd a Skóciai Szent Dávid király képe következik, aki Szent Margit jegyese volt.
A püspökök közül megfestették a vértanúhalált szenvedett Szent Gellértet, Anjou Lajos ferences szerzetesből lett toulouse-i püspököt, aki Nagy Lajos király nagybátyja volt. A királynők közül a lengyelek által legjobban tisztelt magyar szentek: Szent Kinga és Szent Hedvig, azaz Jadwiga királynő is felkerültek a falakra.
A szerzetes szentek közül megemlíthetjük a szláv származású, Szent Zoerárdot, aki Magyarországon először kezdte meg a remeteséget, a Nyitra feletti Zobor hegyen. A Magyarországon működött itáliai Szent Szádokot, aki Lengyelországban lett vértanú. Kapisztrán Szent János képének a feliratai szerint, ő kergette el a törököt Nándorfehérvár falai alól 1456-ban.
Csupán szemezni lehet a sok szent képe közül, de még érdemes megemlíteni, hogy a templom képein a korabeli népi élet is feltűnik, a helyi népviseletbe öltözött gurálok és a magyar zsinóros ruhájú hajdúk.
A templom jó állapotát a rendszeres felújítások biztosították, a főbb renoválásokat 1816-1829, 1926-1927 és 1998-2002 között végezték el. A legfontosabb átalakítás 1901-ben történt, amikor a templomtornyot összekapcsolták a templom- hajóval.
Az orawkai fatemplomot nemcsak Lengyelországban és egész Közép-Kelet Európában tartják nagy becsben, hanem 2000-ben az UNESCO is felvette az emberiség épített kulturális Világörökségének a listájára. Így vált az orawkai templom az egykori jezsuita szellemi magvetésből az egész emberiség kincsévé.