Budapest (Máriaremete)-Esztergom(Szent Adalbert szakasz)

Első nap a Budai-hegységet és a Pilis déli lábait járjuk be, érintve néhány települést, és szent vízforrásokat. A dombos-hegyes terep próbára teszi a utat járókat, míg megérkeznek a dobogőkői juzsuiták lelkigyakorlatos házáshoz.
Második nap mezei és erdei földutakon, aszfalton vezet ennek a napnak az útvonala, hosszú monoton menetelésekkel és üdítően ható érdekességekkel; egy történelmi város, egy összefogással megmentett kápolna, és egy különleges természeti érték. 

1. nap útleírás:
A Kisboldogasszony Bazilikától, Budaliget utcáin indulunk el a kM jelzést követve, előbb a Középső-Jegenye-völgybe, majd a forgalmas Hidegkúti út keresztezése után az Alsó Jegenye-völgybe érkezünk. A Paprikás-patak által vájt szurdok, a Budai-hegység egyik legszebb helye, fahidakkal, vízeséssel, pihenőhelyekkel. A pataktól kissé felkapaszkodik a jelzés, hogy a Szarka-várhoz (Solymári-vár) leereszkedve beérjen Solymárra. A vasútállomást elhagyva hosszú lapos emelkedő után érünk fel a gerincen futó 10-es főúthoz. Szemben már látjuk a Fehér-hegy fenyvesekkel tarkított erdejét. A hegy lábánál futó kanyargós ösvény eleinte még könnyű terepen vezet. A Csobánka–Borosjenő közötti út eléréséhez, azonban komoly emelkedőt, terep- lépcsőket kell leküzdeni. Utunk Csobánka felett halad el, a településre nem megyünk be. A Szent-kúthoz az utolsó néhányszáz métert, meredek ereszkedésben tesszük meg. 5 km erdei gyaloglás után érünk el a Szurdok-parkolóhoz. Az országút túloldalán megy tovább a jelzés, párhuzamosan a műúttal. Újabb parkolóhoz érkezünk, itt hagyják az autóikat, akik a szentkereszti Szent-kúthoz jöttek messzi távolból, vízért. A Szentkúttól pihenten induljunk tovább, a Dobogókőig már végig felfelé kapaszkodó közel 5 km-es utunknak.

Látnivalók:
Alsó-Jegenye-völgy
A Jegenye-völgy Pesthidegkút és Solymár határában húzódik, aljában a Paprikás-patak folyik. A Pilisi Parkerdőhöz tartozó védett erdeje népszerű kirándulóhely, amelyet szép idős, hétvégei napokon több százan is felkeresnek. Nem csak a patak szűk völgyében kanyargó sétaút és a nagy vízesés vonzza a látogatókat, hanem a patakot kísérő rétek, illetve a néhány éve helyreállított, szintén az útról megközelíthető Solymári-vár is.

Pilisszentkereszti Szent-kút
Egy 1913-ban megjelent, Pilisszentke- resztet bemutató kis könyv ír róla először bővebben: „E rendben tartott, be is kerített forrást, amely fölé a község kis kápolnafélét is emeltetett, nem csak Pilisszentkereszt, de az egész vidék csodatevő helynek ismeri. Tavaszi és őszi búcsúkor még a szomszéd megyékből is felkeresik. Némelyek fehér galambot láttak vizében fürödni, mások Mária képét látták benne. [...] Mondták, hogy Urbánéknak két ízben is megjelent volna a Szentkútnál a Boldogságos Szűz. Amióta vizétől néhányan meggyógyultak, szent helynek mondják.”

Csobánkai Szent-kút
A legenda szerint 1842-ben a Pilis erdőségében egy nyáját legeltető pásztornak megjelent Mária egy forrás közelében lévő mocsaras helyen. A látomás után a falusiak ivásra és mosakodásra használták a forrás vizét, s a víztől többen cso- dálatos módon meggyógyultak. A legenda egy másik változata szerint a favágók kivágtak egy fát, amelyen egy Mária-kép függött. A fa vérezni kezdett, s ennek hatására kezdődtek meg a búcsújárások. A forrásnak egyébként már a Mária-jelenés előtt, a 19. század elején gyógyító híre volt: Lázkutacska (Fieberbründl) volt a neve. A jelenés után kapta a Máriakút, Szentkút nevet. A 19. század közepén egy budai és egy pesti német asszony kápolnát építtetett a forrásnál, amit Sarlós Boldogasszony ünnepén áldottak meg. A kápolnát az 1930-as évek végén átépítet- ték. A nyitott forrás fölé a 20. század elején lourdes-i barlangot emeltek, amelybe hamarosan sok hálatábla került az első világháborús katonákért. 

Pilisszentlélek
Már az őskorban is lakott volt, amiről kőeszközök tanúskodnak. IV. Béla 1263- ban a „Benedekvölgye” nevű erdős völgyet a pilisszentkereszti pálosoknak aján- dékozta, hogy monostorrá alakítsák az Árpád-házi királyok vadászkastélyát, amellyel IV. László uralkodása alatt, 1287-ben készültek el. Az itt létesült kolostor szolgálatára a birtokra parasztokat telepítettek, így alakult ki a patak mentén a falu. A török világában, 1541–43 táján elpusztult, elnéptelenedett. A 18. század elején a pesti pálosok birtokába került, akik tótokat telepítettek ide a Felvidékről, Nyitra környékéről. A kolostor romjait az 1928–33 évi ásatások alkalmával rész- ben feltárták, majd visszatemették. A kolostor ma látható romjait 1985-ben tár- ták fel, és az oltárt is ekkor szentelték fel.

Dobogókő
2011. szeptember 10-én, a helyszínen celebrált szentmise keretében adták át Dobogókőn a Siketek Mária Kegyhelyét, amely példás összefogás eredményeként épült újjá. A kegyhelyet a dobogókői kilátó alatt, a Turisták Siketek Osztálya építette 1926- 27-ben. Az ötvenes években a hely léte feledésbe merült, és csak a 90’- es évek elején került újra a figyelem a középpontjába. Azonban a kegyhely állapota az elmúlt időszakban jelentősen leromlott, ezért szükségessé vált annak felújítása. A munkálatok során új támfal és korlát épült, valamint felállításra került egy emlékfal is, amelyen a zarándokok a hálaadó táblájukat elhelyezhetik. A felújítást a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége pénzbeli adomány, míg a Pilisi Parkerdő Zrt. építési anyagok biztosítása révén támogatta.

2. nap útleírás:
Szokatlan látvány az erdőben egy szegélykövekkel kirakott túraút, de az ország legrégebbi turistaházától induló kirándulóközpontban még ez is megesik. Ezen az úton indulunk el északnyugat felé, a Dobogókő hosszanti gerincén. Rövid sétával elérjük a Rezső-kilátót, ahonnan gyönyörű rálátás van a Dunakanyarra, a hegyek északi lábaira, s a Börzsönyre. Következő megállónknál, a Tost-sziklánál, Hegyi Szt. Bernátra emlé- kező domborművet láthatunk. Hosszan ereszkedünk, előbb a Szakó-nyeregbe érünk, majd a Hoffman-kúthoz, attól nem messze pedig a Hoffman-vadászháznál elérjük a műutat. Égett-hársnál közel járunk a szentléleki pálos kolostorhoz. Utunk ide most nem visz, de a Ráró-hegyről jól láthatjuk a romokat. A hegytetőről 3 km-es út áll előttünk a következő nevezetességig az „Enyedi haláláig”. Még 2 km-t megyünk a hegyvonulat gerincén, majd meredeken leereszkedünk a Csenke-patak völgyébe. A völgy túloldalán máris egy újabb hegy, a Vaskapu vár ránk, melynek lábánál a Fári-kút ad lehetőséget arra, hogy felfrissítsük magunkat. A hegytetőről elénk tárul Esztergom látványa. Az előttünk álló 3 km-en útba ejtjük a Mária-oszlopot, egy úti keresztet, és kis kitérővel megnézhetjük a Babits emlékházat.

 

Mária Út Zarándokútlevéllel Kedvezményesen igénybevehető szolgáltatások:

•  1.300,- Ft/fő, nyugdíjas, diák jegyár*: 650,- Ft/fő MNM Esztergomi Vármúzeuma 2500 Esztergom, Szt. István tér 1. 36-30/443-4477 havasi.krisztina@mnmvarmuzeuma.hu
• 10% MNM Esztergomi Vármúzeuma 2501 Esztergom, Szt. István tér 1. 36-30/443-4478 havasi.krisztina@mnmvarmuzeuma.hu
• teljes jegyár: 800,- Ft/fő, nyugdíjas, diák jegyár*: 400,- Ft/fő MNM Esztergomi Vármúzeuma 2502 Esztergom, Szt. István tér 1. 36-30/443-4479 havasi.krisztina@mnmvarmuzeuma.hu
• 10% GRAN CAMPING Panzió 2500 Esztergom, Nagy-Duna sétány 3 30/9489-563 fortanex@t-online.hu