Kraft Hermina

Két gyermek mellett nem könnyű „nagy ” dolgokat vágyakat megvalósítani, de azt gondolom ez a Mária Maraton most az lesz. Igazi élménygyűjtőnek tartom magam. Mindig bepróbálkozok valamivel, azt hiszem sosem férek meg a bőrömben és mindig ki kell mozduljak a komfortzónámból. Szeretem magam sok mindenben kipróbálni, feszegetni a határaimat.

Már középiskolás 16 éves koromban elkezdtem járni a Kárpátokat hátizsákkal és minden évben a nyári szünetben megvolt a cél, hogy melyik csúcsot fogjuk a barátokkal megmászni, melyik régiót bejárni felfedezni. A Kárpát-koszorú nemcsak természetföldrajzi, de történelmi és kulturális szempontból is világokat választ el egymástól ugyanakkor kultúrákat is köt össze. Imádom ezeket a hegyeket az itt található kulturális kincseket, történelmet. De hogy tényszerű legyek bejártam a Déli Kárpátokat, a Bucsecs-hegységet, a Fogarasi havasokat, a Páring hegységet  a Retyezátot. Felmásztam a Moldoveanura 2544 méterre, voltam a Nyugati és a Keleti Kárpátokban többször is és a mai napig visszajárok néhány helyre.

Ezután belekóstoltam egy kicsit az Alpokba, de csak fokozatosan ahogy illik. Voltam a Dolomitokban 3343 méteren, Ausztria második legmagasabb csúcsán a Wildspizzen 3772 méteren, és még sorolhatnám. A Grossglockner eddig kimaradt, de annyira nem bánom, mert sokkal inkább érdekel egy helyben az ott lévő „kulturkincsek” mint a csúcsteljesítmény.

2015-ben eljutottam Afrikába, ahol a változatosság kedvéért megint csak a hegyek felé orientálódtam, a cél az Atlasz hegység teteje volt az első négyezres csúcsom és persze vitt magával a berber kultúra is. A következő úti célom a Sierra Nevada 3479 méteres csúcsa lesz idén októberben. Szeretnék még eljutni Dél Amerikába az Andokba és persze, ami minden hegyet szerető ember vágya a Himalája, de én megelégednék már az alaptáborral is.

És most itt van ez bicikli túra, ami óriási ajándék, és megtiszteltetés hogy részt vehetek rajta, én is népszerűsíthetem. Azt gondolom , hiszem és tudom, hogy ez a mi Caminónk. Közép Európa legnagyobb zarándok útja és még nem nyerte el a méltó helyét. A mai embernek és nekünk európaiaknak nagyon kellenek ezek a spirituális töltések. Az El Camino az ilyen és a Mária Út is az. És ez itt van a közelben, nem kell „világgá menni”, csak kibiciklizek Bodajkig  a vadregényes Galya völgybe és már ott vezet egy Mária út, ahol végig kell sétálni letenni a mindennapi terhet elcsendesedni és meglátni a valódi értelmeket.  Ahhoz, hogy túléljük ezt az európai többek között kulturális válságot is, vissza kell találnunk önmagunkhoz és fel kell fedeznünk meg kell óvjuk  értékeinket. Meg kell éljük kereszténységünket, hitünket. Nem olyan nagy dolog az.

Tudom, hogy csak ilyen töltésektől tudunk megerősödni és venni az akadályokat, legyen az egyetlen személy vagy egy közösség vagy egy ország vagy egész Európa.