Kelemenné Marika

A déli harangszó a Fertőújlaki Világ Királynőjéről elnevezett templomban ért minket. Dömötör László atya vezetésével közösen elimádkoztuk az Úrangyala imádságot, majd áldást mondva útnak indított bennünket. Kérte, hogy zarándokutunkat ajánljuk fel Érte, a papságért , az egységért és a békéért.

A középkorban is a pap megáldotta a zarándokokat, tarisznyáikat és botjaikat. A szertartás szövege a 13. századi Pray-kódexben maradt ránk: „Vedd ezt a tarisznyát, zarándokságod jelét, hogy az Isten által rendelt úton haladva szent jó angyal kísérjen téged, és áldja meg ajándékaidat az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Vedd Isten támogatásának botját, hogy képes legyél kitartani, és a bölcsesség útján és az igazság ösvényén járni, és örömmel térj vissza házadba az Atya, a Fiú és Szentlélek nevében.” (Forrás: Csukovits Enikő: Középkori magyar zarándokok – MTA Történettudományi Intézet, 2003)

„Szépen szól a kisharang éppen dél vala. Ezrek ajkán csendül fel az Úrangyala” énekkel elindult 28 fős csapatunk. Csatlakoztak hozzánk helyiek is, akik bár nem egész úton, de nagy lelkesedéssel vették vállukra a keresztet, és kísértek bennünket több kilométeren keresztül. „Fertő-parti zarándoklat” nem véletlen elnevezés, mert valóban a Fertő partján, gyönyörű természeti környezetben vezet a Mária Út. A természet közelsége békét, nyugalmat áraszt, amely garantáltan felejthetetlenné teszi zarándokutunkat. Sarródra érve Assisi Szent Ferencről elnevezett kápolna várja a megpihenni vágyó vándort, amit pár évvel ezelőtt a falu fiataljai megálmodtak, és közös munkával megvalósítottak. Gyönyörű, gondozott környezet ideális hely egy kis pihenésre, elcsendesedésre.

Rövid pihenő, ima és ének után haladtunk tovább a falu központja felé, ahol Rujavecné Ferenczi Katica szeretettel várt bennünket a Sarródi Tájháznál jégbehűtött üdítővel, friss vízzel. Felfrissülés után röviden bemutatták nekünk az itt élő emberek szellemi és tárgyi örökségét , a helyből összegyűjtött és megőrzött tárgyakat. Sarród ősidők óta foglalkozott sásfonással és gyékényszövéssel. Az ehhez tartozó szövőszék és egyéb eszközök itt szintén megtalálhatók. Ároni áldással búcsúztunk el a kedves vendéglátóinktól, kértük Isten áldását további munkájukra. Utunk eddigi aszfaltos szakasza véget ért, most végre rátértünk a lábakat kímélő mezei ösvényre. Nincsenek emelkedők, egyenes az út, ezért vidám lélekkel haladtunk előre. Útközben ismerkedtünk, jó társakra, barátokra találtunk, beszélgettünk, énekeltünk. Odafigyeltünk egymásra, segítettük egymást, mert néha kell egy szilárd alap, egy külső támasz, ami megkönnyíti ,segíti célunk elérését.

Voltak szakaszok, amikor viszont egyedül jártuk utunkat, hallgatagon, gondolatainkban elmerülve, közben hallgattuk a vidám madárcsicsergést. Imádság nélkül nincs keresztény élet, minthogy szárnyak nélkül nincs repülés, szívverés nélkül nincs élet. Imádkozni azonban csak élő hitből lehet, együtt, egymásért, az egységért és a békéért. A világ csak akkor tud megújulni, ha az emberek új utat találnak maguknak, ha megtalálják az Istenhez vezető utat. Csak akkor beszélhetünk egységről, ha megvalósul az egymás iránti tisztelet és szeretet, eltűnik az emberi szívekből a gyűlölet, az önzés, a hatalomvágy. Erről szólt a mai nap, ezért indultunk el az 1Úton sok ezren, hogy együtt imádkozva meghallgatásra találjunk.

Fertőszéplaki templomba betérve közösen elimádkoztuk Székely János püspök atya imáját az Egységért, és kértük Szűzanya közbenjárását a világbékéért, amire most különösen nagy szüksége van hazánknak és az egész világnak. Máriát köszöntő énekek után elénekeltük Nemzeti Himnuszunkat, majd a Székely Himnusz hangjaival töltöttük meg a templom csendjét. Lassan végéhez közeledtünk zarándokutunknak. Hegykői templomhoz érve megérkezett a soproni csoport is, hogy közösen adjunk hálát az elmúlt nap kegyelmeiért.

Szentmisére kezdetére mégis csak érkeztek az ausztriai Boldogasszonyból zarándokok. Stefan Oberfellner, 75 évével talán az 1Úton-nap egyik legidősebb zarándoka, gyalogosan érkezett hozzánk. Elmondása szerint ez a 33 km neki nem megterhelő, mert végigjárta Mária-út 1600 km-es szakaszát Csiksomlyó – Mariazell között, ahonnét pár napja érkezett haza. Ugyancsak Frauenkirchenből érkeztek Franz Stadlmann és barátai, Mária út lelkes képviselői, hogy velünk együtt ünnepeljenek.

Templomba érkezésünkkor felcsendült kórusunk előadásában az ének „Mindig csendben szól hozzád az Úr”, hogy ezzel is Isten felé irányítsák tekintetünket . Dr Reisner Ferenc atya köszöntötte a zarándokokat, és a szentmisén résztvevőket. „Zarándoknak minden lépése egy imádság. A béke azokra talál rá, akik rálépnek a szeretet útjára. Igazán csak egy úton valósíthatom meg önmagamat: ha eggyé leszek Ővele, aki egész létem forrása és célja. Be kell látnunk, hogy csak akkor tudjuk életünket helyes irányba állítani, ha egyre jobban megismerjünk az Urat és megismerjük azt az életformát, amire hív bennünket” – hangzott el a prédikációban.

Szentmise után szeretettel vártak a közösségi házban az itthon maradt zarándoktársaink, hogy finom gulyással és süteménnyel kedveskedjenek minden résztvevőnek. Hála és köszönet mindazoknak, akik munkájukkal, imáikkal, vagy bármilyen támogatásukkal segítették, széppé tették ezt a napot! Külön köszönet mindazoknak, akik meghallották a hívást, részesei voltak akárcsak egy rövid szakaszon, vagy a teljes úton, de ma lélekben egyek voltak velünk a kegyelemben.

Találkozunk jövőre is az 1Úton!

Kelemen Ernőné Marika