dr. Kocsis András

A hagyományteremtő szándékkal megvalósuló kezdeményezéshez egyházközségünk is csatlakozott és sikerült másik négy települést is bevonni. A Szentcsalád szobortól 11 órakor biciklivel kelt útra 12 fényszarui zarándok Gábor atya áldásával, hogy a Jászberényből érkezőkkel közösen térjenek vissza a Jászfelsőszentgyörgy határában álló Nepomuki Szent János kápolnától. A gyalogos zarándokok is atyai áldással indultak koradélután és a turai, galgahévizi és a boldogi testvérekkel Boldogon, a Szeplőtelen Fogantatás Templomban találkozva együtt tértek vissza a Jászfényszarun 18 órakor kezdődő szentmisére. Út közben volt alkalom közös imádságra, 1- 1 elmélkedésre. Elcsendesedéseink jó alkalmat teremtettek, hogy ki-ki magába tekintve kerüljön közelebb a benne Élőhöz. A lelkünk mélyén pedig, ha ki nem is mondtuk mindannyiunkban megfogalmazódott ez a szándék. Mi a célja az 1Úton rendezvénynek? - kérdezhetnénk. Az, hogy az emberek éppen a zarándoklás révén találkozzanak az élő kereszténységgel. Misszió az igazi célja. Mert a keresztény morál és életszemlélet szerinti élet boldogságot adhat az embernek. Találkozás az Istennel! Mi adhat ennél nagyobb örömet és boldogságot? A zarándoklás alkalom, hogy találkozzunk a Lélekkel, találkozzunk a Szenttel. S az ilyen találkozás még az életet is képes átalakítani. Sohasem volt ennyire magányos az ember és sohasem volt ennyire nagy vágya, hogy ne legyen egyedül. Az együttlét már egység. Egy célba közösen tartani: egység. Egy szándékot közösen kimondani: egység. Együtt lenni és együtt menni egész nap: egység. Együtt énekelni, imádkozni: egység. Barátságot, társakat találni, a zarándokokat megvendégelni: egység. Ez az egység nem egy üres idea: ez tapasztalat, ez valóság. S az egység az egyúttal EGÉSZ-ség is. S mi kell, ha nem ez az embernek: barátság, közösség, hozzá méltó társaság, kihívás, egység, egészség és beteljesülés?

–drka—