Buda - Országúti ferencesek

1770-ben a "Két" Szent István tiszteletére szentelte föl a bosnyák fer­ences püspök. Híres festők is dolgoztak a szép templomban, így pl. Maulbertsch is. 1785-ben az egyháznyomorító kalapos király, II. József elűzte az Ágoston-rendi szerzeteseket, és templomukat, kolostorukat a Ferenc-rendieknek "ajándékozta", ők örökölték a híres kegyképet is, amely a jótanács Anyjának aranysugaras, barokk keretbe foglalt gyönyörű ábrá­zolása. A jótanács Anyjának tisztelete nagyon régi. Az eredeti híres kegyképet Genezzano városában, Olaszországban őrzik. Legendás eredete hirdeti ma is azt az erős hitet, melyet a Szent Szűz jóságának és pártfogói hatalmának ténye igazol. Albániából, ahol 1950 óla "megvalósították" Isten és az Anyaszentegyház ellenségei az "ateista államot", vagyis a vallás nélküli társadalmat! Tehát Albániából a török beözönlésekor hét jámbor fiatalember menekült az Adriai-tengeren át Genezzano városába. Itt az Ágoston-rendi szerzetes kanonokok templomának belső falára helyezték a szép festményt 1467. április 25-én. Ekkor kezdődött meg a kegykép diadala, diadalútja.

1682-ben a vatikáni bazilika káptalanja ünnepélyesen megkoszorúzta. Ekkor nevezték el a kegyképet a "Jótanács Anyjáról". 1789. szeptember 18-án VI. Pius pápa a Jótanács Anyja ünneppel, zsolozsmáját és miséjét kiterjesztette az Ágoston-rendi atyák valamennyi templomára, és az ünneplést április 26-ára tette át. A Lorettói litániába a Szent Szűz kedves megszólítását: Jótanács Anyja, könyörögj érettünk! XIII. Leó pápa vette föl. Ma, amikor annyiféle ideológia akar bennünket az égi útról eltántorítani, nagyon időszerű, hogy mi minden ügyünkben tanácsot kérjünk a Jótanács Anyjától.

Kép forrása: http://www.orszagutiferencesek.hu/?id=40&gid=10