Csobánka

Szt. Anna tiszteletére 1763-ban emeltek templomocskát: plébániája 1808-ban alakult meg. A mostani Szent Anna plébániatemplom 1833-1856-ig épült, de tornyot csak 1881 után kapott. A plébániához tartozó szentkúti erdei kápolna Sarlós Boldogasszony tiszteletét őrzi (vagyis a rokonlátogató Szűzanya emlékét...), és kedvelt búcsújáró hely. Maga a kegyhely a pilisi hegyekben van egy gyönyörű erdőben, a falutól nem messze. Szent kútja is van.

Története a régmúlt időkbe nyúlik. Állítólag már a honfoglalás korában templom állott e tájon a Szűzanya tiszteletére. A közelben a dobogókői országút mentén cisztercita kolostor volt 1184-től, és ugyancsak nem messze a Holdvilág-árok végén, a meredek sziklafalak oldalába vájt barlangokban éltek Boldog Özséb remetéi, a pálosok. A tatárjárás a településeket elpusztította. A templom azonban 1519-re újjáépült, de sajnos a törökök földig lerombolták. 1686 után a macedón szerbek menekültek a Duna vonalán fölfelé, a visszavonuló törökök elől. Egy részük Borony falu helyén telepedett le, és elnevezték Csobánkának új helyüket. 1746-ban bajor és osztrák, majd 1786-ban szlovák telepesek jöttek a környékre. Ezek a romoktól kissé távolabb, egy gyönyörű erdei forrás mellett kezdték el újra a búcsújárást. Hála Istennek a forrás körül elmosódnak a nemzeti és vallási különbségek. Még a görögkeleti szerbek is különös tiszteletben tartják ezt a helyet, és augusztus 2-án, Szt. Illés próféta napján körmenetben, szíves szeretettel vonulnak ki imádkozni a csobánkai forrás mellé állított kereszthez.

A székesfehérvári püspökség irattárában 1840-tól találhatók a csobánkai szent kútra vonatkozó adatok. 1844-ben a csobánkai plébános kérte három feltűnően csodás gyógyulás alapján, hogy a szent kút fölé kápolna épülhessen. A kegykápolna építéséhez az a 400 arany segített hozzá, amit Schnierch Erzsébet asszony adományozott. Ezt írta 1844. augusztus 16-án a székesfehérvári püspöknek: „...Én is odavezettettem magam nyolcvanegy év súlyától elgyengült, elfáradt testemmel a forráshoz. Nem azzal a szándékkal, mintha meg akarnám fiatalíttatni testemet, amely immár eléggé megérett az örökkévalóságra, hanem hogy ezt a kegyelemmel megáldott helyet személyesen meglátogathassam és esetleg használni tudjak ide menekvő keresztény testvéreimnek." Tehát a zarándokok buzgóságának láttára határozta el a kegykápolna építését.

1845. július 2-án a kegykápolnát föl is szentelték. Rokonlátogató Szűzanyánk ünnepe, Sarlós Boldogasszony évről évre visszatérő búcsúnap Csobánkán. Egyre nagyobb tömegekben vonzotta az esemény a környék népét, akik több nyelven, de egy szívvel-lélekkel imádják Istent és tisztelik a Szűzanyát. A szent kút boltozata fölött az óbudai dohánygyári munkásnők 1913-ban lourdes-i barlangot állítottak, a kegykápolna elé pedig fából készített nyitott előcsarnok került, hogy kedvezőtlen időjáráskor menedéke lehessen a búcsúsoknak. 1936-ban épült a régi felújításával a mai kegykápolna. 1950-52 között pedig átrendezték a kápolna belső terét és új főoltárt készítettek. Fölötte szárnyas oltárszerű kovácsolt vaskeretben van a Szűzanya, a pilisi hegyek Boldogasszonyának kegyképe. Felirata: Hozzád futok bánatommal, Boldogasszony, édes!

kép forrása: http://bucsujaras.hu/csobanka/index.html