Frauenkirchen - Fertői Boldogasszony

Saját vallomása szerint a kegykép előtt nyerte herceg Eszterházy Pál nádor a kapott kegyelmek összességét, ő írja le, hogy Fraknó vára és ennek környéke bizonyos Giletusz nevű vezér birtoka volt 1100 körül, ő volt a Fertő-tó örökös ura is. Mármost a Giletuszok családja (famíliája) nagy tisztelője volt a boldogságos Szűznek. Közülük az egyik főúr renováltatta a fraknói várban lévő Szűz Mária-kápolnát. Erről a tényről a ma is meglévő vörösmárvány emléktábla tanúskodik, miszerint: "Ezen Boldogságos Szűznek templomát Giletusz herceg alázatos fogadalomból megújította 1233-ban' Majd pedig: "Annak utána elkészült az oltár is és ezen szentképet helyeztette oda, akinek oszlopán az 1246-os esztendő vagyon felírva, mi mostan is meglátszik rajta". 1246—1622-ig a fraknói várkápolnában volt a kegykép. Ekkor galántai gróf Eszterházy Miklóst nádorrá választották, s az ő felesége, bedegi gróf Nyári Krisztina elkönyörögte férjétől a kápolnából a kegyképet. Saját szobájába vitte, és ezután a Szűzanya képe előtt végezte ájtatosságait. Fia, herceg Eszterházy Pál állítja, hogy a Szűzanya "szólott is az édesanyjához, és itt több csoda és látomás is előfordult". Az úrnő halála után a kegykép a hatéves herceg Eszterházy Pál tulajdonába került 1640 körül, aki 1645-ig őrizte. Mivel ez évben a gráci jezsuita gimnáziumba kellett mennie, ezért unokahúgának. Eszterházy Erzsikének adta megőrzésre a Szűzanya képet. Iskoláinak elvégzése után a herceg feleségül vette unokahúgát, és így továbbra is a fraknói várban őrizték a kegyképet. 1656. szeptember 8-án délután ima közben azt az indítást kapta a herceg, hogy vigye a képet a Fertőn túlra, a boldogasszonyi templomba. Ez a templom ugyanis az 1530-as, Szolimán-féle török támadás óta romokban hevert. Most a herceg fogadalmat tett, hogy fölépíti a templomot, és ha lehet, ferences kolostort is létesít. 1661 Kisboldog­asszony ünnepén ünnepélyesen átvitte a kegyképet a megújult templomba, a fraknói várból Boldogasszonyba. 1675-ben Szent Ferenc rendjének elöljáróját kérte fel, hogy szerzetesei vállalják a kegytemplom gondozását és a Boldog­ságos Szűz felbecsülhetetlen értékű kegyképének őrzését. A szerzetesek 1702- ben költöztek ide. A boldogasszonyi kegyhelyről 1697-ben könyv is készült, mely százhetven csodálatos esetről, imameghallgatásról tesz említést.

VI. Pius pápa 1779. május 19-én teljes búcsút engedélyez azoknak a híveknek, akik idezarándoklásuk alkalmával a kellő föltételeket teljesítik (bűnbánat, szentségének elvégzése, szentáldozás, imák a pápa szándékára).

Kedves zarándok testvér! Legyen gondod arra. hogy ha Burgenlandba ellá­togatsz. útbaejtsd a boldogasszonyi kegyhelyet is és ott áhítatos szívvel tisztelegj a kegyelemosztó Szűzanya kegyoltára előtt. Boldogasszony faluja a Nezsider (Neusiedel)-Valla (Wallern) közötti vasútvonalon található. Autóbusszal megközelíthető Bécsből, Kismartonból és Nezsiderből.

Címe: A-7132. Frauenkirchen (Boldogasszony). Kirchenplatz 2.

Kép forrása: http://hu.wikipedia.org/wiki/Boldogasszony_%28telep%C3%BCl%C3%A9s%29