Marija Bistrica (Beszterce)

A szájhagyomány szerint 1545-ben a törökök első horvátországi benyomulása után a Várasd megyei Zlatar nevű helységben is nagy pusztítást vittek végbe. Ezért a hívek közeledésükkor a kegyképet Besztercére vitték és az itteni templom kórusa alatt elásták. 1585-ben azonban egy Lukács nevezetű plébános kiásatta és visszavitette az oltárra. 1654-ben azonban ismét veszélyes idők jártak errefelé, amikor is újból elrejtették a templom oldalfalában.Végre 1684. július 16-án az akkori zágrábi püspök parancsára (Borkovich Márton) ismét előhozták és elhe­lyezték a kegyképet a besztercei főoltáron. A püspök ugyanis ifjú korában gyako­rta elzarándokolt a besztercei Szűzanyához. A kegykép földerítésének nemes föladatát a zágrábi őrkanonokra, bizonyos Ztoklasz nevű papra bízta a főpásztor, aki hűségesen eljárt ez ügyben. A Szűzanya kegyképének arca ugyanis csodás módon előbukkant a templom falából, és az imént említett ünnepen ismét elhelyezték nagy ünnepélyességgel a főoltáron. Ezekután annyira föllendült a búc­sújárás Máriabesztercén, hogy bizonyos idő múlva tágas kéttornyú templom épült a kegyhelyen. Szép harangok dicsérték a Szűzanyát és köszöntötték a búcsújárókat. Ezenkívül a kegytemplomban díszes oltárok is készültek. A templom mellé gyóntatófolyosó is épült. Érdekességként megemlítendő, hogy 1710-ben Dalmácia, Horvátország és Szlavónia előkelőségei (a rendek) minden ház ter­hére diktatórikusan egy-egy forintot szavaztak meg egy tervbe vett új főoltár készítésére. 1979-ben még pompásabb főoltárt készítettek a Szűzanyának. A századok során sok hiteles gyógyulást jegyeztek föl e kegyhelyen és sok imameghallgatást. A nevezetesebb esetekről festett képek is készültek, melyeket a kegytemplom falain és a gyóntató folyosón helyeztek el.

1783-ban több mint ezerhétszáz ilyen festett képet, dokumentumot lehetett itt látni! A kegyhely történetét nyomtatásban is megjelentették 1765-ben, 1775-ben és 1822-ben. Egyik-másik történetíró évi hatvanhét zarándoklatról számol be. Jöttek - különösen a pünkösdi ünnepekben - Magyarországról, Karinthiából, Stájerországból és a tengerpartok vidékéről búcsúsok. XIV. Benedek és VI. Piusz pápa rendkívüli búcsús engedményekben részesítették a kegyhelyre érkező zarándokokat.

Kedves Testvér! Ha Zágráb környékén jársz, okvetlenül keresd föl Máriabeszterce kegyhelyét és jó szívvel tisztelegj égi jó Anyánk kegyképe előtt! Máriabeszterce közutakon közelíthető meg.

Kép forrása: http://www.magyarzsido.hu/index.php?option=com_catalogue&view=detail&id=33&Itemid=20