Andocs - Angyalok Királynéjának búcsújáró helye

A legenda szerint 1520 táján egy éjszaka nagy fényesség árasztotta el az eget Somogy megye fölött. Ebben a mennyei fényességben angyali ének zendült, majd a mennyei fényesség és a csodás himnuszok zengése egyre jobban közeledett az alvó faluhoz: Andocshoz. Ezen az éjszakán ugyanis a Szűzanya szállott angyalaival Andocs fölé. Mikor másnap reggel a falu népe munkába indult, meglepődve látta, hogy a falu közepén lévő, addig üres telken most egy tornyos kápolnácska áll.

Eme legendás hagyomány mellett tanúskodik a későbbi veszprémi püspök, gróf Fokra János alapítólevele is. Ugyanis Andocs népe még a török megszállás alatt is megőrizte ezen hitét és a nagyszerű legenda hagyományát. Annyira, hogy még a törökök sem merték levenni a kegykápolna tornyócskájáról a keresztet, és teljes szabadságot, védelmet adtak Andocs népének és az ide zarándoklóknak.

A kegyhely bizonyítható története 1640 körül kezdődik. Jakusich György püspök kezdeményezésére megindult itt a lelkipásztori szolgálat, ő a bécsi jezsuita tartományfőnökségtől néhány jezsuita atyát kér Somogy megyei lelkipásztorkodásra. Az andocsi török misszió elnevezésű dél-dunántúli papi szolgálat 1643-ban indult meg, és Horváth János atya nevéhez fűződik a kezdet.

Ő említette az andocsi, régóta üres és elhagyott plébániát Mindszentek templomával, és a csodatévő Szűzanya-szobrot is, mely épségben látható. Ötvenhat községet „látogatott" szorgalmasan. 1665-tól 168 l-ig Horváth Miklós atya vezette a missziót, ő a késő gótika remekeként szolgáló kegykápolnának gazdag búcsúkat eszközölt ki a Vatikántól, és néhány év alatt a kegyhelyet Nyugat-Magyarország leglátogatottabb szentélyévé fejlesztette.

A török kiűzése után, 1686 körül a jezsuita atyákat visszarendelték immáron Pécsre, és az ismert búcsújáróhely harminc éven át gazdátlan maradt. Az 1716. szeptember 3-án kelt püspöki leirat szerint, melyet Volkra János veszprémi püspök adott ki, négy ferences barát költözött Andocsra a szegény missziós házba, ők 1725-ben új kolostort kezdtek építeni, mely feltehetően jó tizenöt éven át épült. A jelenlegi kegytemplom alapkövét 1739. május 25-én rakták le, de a zavaros, háborús légkör miatt az építkezés lassan haladt előre. A barokk stílusban készített templomhajó harmonikus formában simul hozzá az ősi gótikus kápolnához, mely megmaradt az új kegytemplom szentélyének.

1747. december 17-én szentelte fel az épületegyüttest ünnepélyesen Padányi Bíró Márton püspök. A mostani, díszes barokk kegyoltár a Szűzanya méltó trónusa számára 1746-ban készült. Középre helyezték az andocsi kegyhely ékességét, a kegyszobrot, az Angyalok Királynéját karján a kisded Jézussal, két oldalra állítva az ősegyház két szűz vértanúját: Szent Ágotát és Szent Dorottyát.

A kegytemplom védőszentje a mennyekben fölvett Istenanya lett. Főbúcsúja augusztus 15-én van. A szűzanya és a kis Jézus kegyszobrát korona teszi ékesebbé, és mindkettőjük drága alakját kb. kétszáz év óta szebbnél szebb ruhákba öltözteti az áhítatos hívősereg. Minden év augusztus 15-én vadonatúj ruhácskákat kapnak. Ezeket a hívek készítik. A régi öltözékeket pedig elteszik, és a templom melletti kegyhelymúzeumban őrzik.

Az ősi andocsi kegyhelyet főként Somogy, Tolna, Fejér, Baranya, Veszprém és Zala megye népe keresi föl nagy buzgósággal, hogy itt segítséget: vigaszt és gyógyulást találhasson.

1950-ben az Isten és vallás ellenségei elűzték a hűséges ferences szerzeteseket Andocsról is. Reméljük azonban, hogy az új korszak beköszöntésével Isten népének és a Szűzanyának kedves „barátai" mihamarabb visszatérhetnek ősi, andocsi kegyhelyükre is.

Andocson van állandó lelkipásztori szolgálat, ezért szentmise is mindennap. A templom és az emeletes kolostor a barokk művészet szép műemléke. A kegyhely megközelíthető a már említett siófok-kaposvári vasútvonalon és a közúton autóbusszal is. Ez a templom közelében áll meg, míg a vasútállomás 3 km-re van a falutól.

Képet készítette: bablenam
Forrás: http://www.panoramio.com/photo/61251288 (2012.03.08.)