Budapest - Rózsafüzér Királynéja templom

kegyhely leírás, 2012.02.24. 14:32, szerző: Trueknight

rózsafüzér királynője templom

A Szent Domonkos szerzetesrend 1905-ben nyilvános kápolnát nyitott Budapesten, a Thököly úton, majd ugyanitt felépült 1912-15 között a templom is a Rózsafüzér Királynéja tiszteletére Hofhauser Antal tervei szerint, Paulheim Ferenc kivitelezésében. 1915. október 3-án Csernoch János hercegprímás szentelte fel a templomot, mint a rózsafüzér ima országos szentélyét. A plébánia 1919-ben alakult. 1951-ig domonkos atyák, majd 1989-ig egyházmegyés papok szolgáltak a templomban. 1989 és 2007 között a Domonkos Rendhez, 2007. augusztusa óta ismét az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez tartozik a templom és a plébánia (Rózsafüzér Királynéja Plébánia néven).

Templom története:

Szent Domonkos szerzetesrendje Budán 1221-ben, Pesten 1230-ban telepedett meg. A tatárjárás, majd a török megszállás alatt a templom és a kolostor ismételten elpusztult. 1701-ben mindkettőt újjáépítették, de II. József elvette a rendtől (1785). A dominikánusok 1903-ban telepedtek le ismét Budapesten, jelenlegi helyükön, a Thököly úton. 1905-ben nyilvános kápolnát nyitottak, majd ugyanitt felépült a hatalmas templom és zárda Hofhauser Antal tervei szerint Paulheim Ferenc kivitelezésében, a Rózsafüzér Királynéja tiszteletére (1912-15). Az alapkövet 1912. május 5-én tették le. 1915. október 3-án Csernoch János hercegprímás szentelte fel, mint a rózsafüzér ima országos szentélyét. A plébánia 1919-ben alakult. A templomban 1977-ben került sor az új liturgikus tér kialakítására Perczel Dénes tervei szerint. 1989 és 2007 között a Domonkos Rendhez, 2007 augusztusa óta az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez tartozik a templom (Rózsafüzér Királynéja Plébánia néven).

A templom egy magasabb és egy alacsonyabb toronnyal rendelkező, félkörös apszissal ellátott, latinkereszt alaprajzú, egyhajós, 4000 ember befogadására képes csarnoktemplom. Hossza 47 m, szélessége 30 m, magassága 22 m, tornya 67 m magas.

A főoltárt Möller István tervezte, carrarai márványból, amelyen a Rózsafüzér Királynéja látható a kis Jézussal, balra Szent Domonkos, amint átveszi a szentolvasót, jobbra Siennai Szent Katalin, lejjebb külön fülkében Szent V. Pius pápa és Nagy Szent Albert püspök és egyháztanító szobra áll. A két kis mellékoltáron álló Jézus Szíve és Szent József szobor Ligeti Lajos műve.
A kereszthajó oltárait az Árpád-házi Szent Margit és Szent Domonkos oltárokat Petrovácz Gyula tervezte. Fölöttük Kontuly Béla 1940-es években készült freskói láthatók: a szent királyleány és a rendalapító és a rendtagok életéből vett jeleneteket ábrázolnak. Ugyancsak a két szent életéből látunk jeleneteket a freskókba foglalt üvegablakokon is.  A színes üvegablakok Róth Miksa művei, a szentélyben a hét szentség, a hajóban ó- és újszövetségi jeleneteket mutatnak be. Az orgona-karzat alatt álló Pieta-t Antal Károly, Páduai Szent Antal szobrát Krausz I. készítette. A bejárat melletti hatalmas feszület a "tiroli kereszt", amelyet tiroliak hoztak ajándékba 1930-ban gyalog a vállukon. Ez a kereszt ékesítette a Szentatya 1991-ben, a Hősök terén tartott szentmiséjének oltárát.

A templom búcsúja: október 7. ill. október első vasárnapja.

Az 1997. július 1-jén történt nagy tűzeset következtében teljesen leégett az orgona és jelentős károkat szenvedett a templom. A templom külső felújítása évek óta folyik, a belső felújítás 2008 tavaszán kezdődött meg, azonban a templom eredeti szépségének helyreállításához a szükséges anyagi forrásoknak még csak egy része áll rendelkezésünkre.

Örömmel fogadjuk, és hálásan köszönjük a templom felújítására szánt
adományait! Bankszámlaszámunk: CIB 10701049-47209503-51100005
Rózsafüzér Királynéja Plébánia Bp. 1146 Thököly u. 56.
Szentmisék a kápolnában:
Hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek – 18 óra
Kedd, csütörtök, szombat – 6.30 óra is
Vasárnap – 8.30, 10 és 18 óra


Kontuly Béla: Árpád-házi Szent Margit szentképcsoportjának magyarázata

Árpád-házi Szent Margit, az Árpádok királyi törzsének, egyben Szent Domonkos rendje női ágának legszebb hajtása, a középkori magyar áhitat legtökéletesebb kiteljesedése. Az egyetlen kanonizált magyar domonkos szent.
A képen legfelül a Szentháromság jelét látjuk.

Rövid élete (1242-1271) a legszebb erények, a szenvedélyes Krisztus-szeretet, önmegtagadás, áldozatkészség véget nem érő láncolata. Ebből látunk itt néhány jelenetet:

Középen áll Szent Margit, rendjének fekete-fehér ruhájában, a szüzességet jelképező liliommal a kezében.

Baloldalon legfelül IV. Béla király, a tatárok elől való menekülése napjaiban. Spalátóban kardját felfelé tartva fogadalmat tesz, ha Isten megkönyörül a szerencsétlen országon, születendő gyermekét Isten szolgálatának szenteli.

Ez meg is történik, alatta a gyermek Margitot látjuk a veszprémi domonkos kolostorban. A következő képen adományt oszt. A lovasok az újbóli fenyegető tatárokat jelképezik, Szent Margit pedig a békéért imádkozik.

A legalul lévő képen Szent Margit elhárítja a királyi koronát és minden földi dicsőséget. Ottokár cseh király kérte meg a kezét, ami az országnak sok előnyt hozott volna, de ő az ajánlatot elutasította. Ehelyett 1261-ben a Nyulak szigetén lévő női domonkos-rendi kolostorban ünnepélyes szerzetesi örökfogadalmat tett.

A festmény jobboldali felső sarkán Margitot megdicsőülten látjuk. Sok lelki és testi szenvedés után fiatalon elhunyt.
Az alatta levő képen már a ravatalon látjuk. Mellette apácák és papok, továbbá a magyar szentek jelképes alakjai a háttérben.
Legalul a jobb sarokban Szent Margit kibékíti apját, a királyt öccsével, Istvánnal, aki fegyveresen támadt apja ellen.

           

A Domonkos szentképcsoport

Az 1944-ben festett szentképcsoport a  spanyol származású Szent Domonkos (1170-1221) életéből és az általa alapított rend életéből ábrázol néhány jelenetet. Domonkos bűnbánati prédikátor volt, a Krisztusi szegénység és a rózsafüzér imádság apostola.  A képeken a 40-es években itt élt domonkos atyák arcmásait fedezhetjük fel.

Középen Szent Domonkos hatalmas alakját látjuk, feje felett hatágú csillaggal. Szokás ábrázolni homlokán a csillaggal is, ami kiváló, világos eszét és erényeit jelképezi.

Legfelül azt a jelenetet ábrázolja a művész, amit a főoltár felső részén is láthatunk: a trónuson ülő Szűzanya, a gyermek Jézussal a karján a rózsafüzért adja a balján térdelő Szent Domonkosnak, a jobbján pedig a rend híres női misztikusa, Sziénai Szent Katalin (1347-1380) térdepel.
A színes üvegablakok is domonkos szenteket jelenítenek meg.

Szintén egészen fent, baloldalt Szent Domonkos szüleit látjuk, Félixet és Boldog Aza Jankát, előttük egy kutya, szájában égő fáklyával, amint befutja az egész földgolyót – ahogy édesanyja ezt álmában látta, amikor Domonkossal várandós volt. Ez a világosságot jelenti, amit Szent Domonkos az embereknek hozott világos és hiteles prédikációival.

Alatta egy Dél-Franciaországi jelenet: Domonkos az eretnekekkel folytatott hitvitában végső érvként a Szentírást Istenítélet alá veti, és az, a tévtanítók szeme láttára nem ég el a tűzben. Sokan vissza is tértek szavára az Egyházba.

Szent Jácint lengyel szerzetes, aki Szent Domonkos kortársa volt és 1257-ben halt meg - egy alkalommal megmenekítette az Oltáriszentséget és a Szűzanya szobrát.

Magyarországi boldog Pál, akit Szent Domonkos 1221-ben Bolognában személyesen bízott meg a Domonkos rend itthoni megalapításával később a tatárok áldozata lett. A vágtató lovasok a Magyarországra betörő tatárok. Pál bátran tartja eléjük a keresztet, de nem tudja megállítani őket, kilencven társával együtt vértanú halált szenved.

A kép alsó bal sarkában Aquinói Szent Tamást (1225-1274) láthatjuk. A rend legnagyobb alakja, egyháztanító. Krisztus urunk lehajol a keresztről, és megdicséri őt: "Jól írtál rólam, Tamás" -  mondja.

Szent Tamás felett Veronai Szent Péter domonkos rendi vértanú fekvő alakját látjuk, aki megsebesülve, élete utolsó perceiben saját vérével a földre írta, hogy „Credo”, azaz a Hiszekegy kezdő szavát.

Baloldalt egy szerzetes tanítja a többieket, egyikük kezében könyvet tart, a tudomány jelképét. Az állandó tanulás a domonkos élet egyik alappillére.

Firenzei Szent Antonin (1389-1459. május 2.), domonkos szerzetes, firenzei érsek – mérleggel a kezében. "Deo gratias" – "Istennek hála" – köszönetként ezt mondta, amikor alamizsnát kapott. Az adakozó méltatlankodására, leírta ezt egy cédulára és a mérlegre tette, és ez nehezebbnek bizonyult a kapott aranynál. Minden vagyonát a szegényekre költötte.

Szent Domonkos középső alakja előtt baloldalt középen egy liliomot tartó szerzetes térdel. A liliom a szüzességet jelképezi az egyházi művészetben. "Virginitatem servante!" A szüzességet őrizzétek meg! – mondta Szent Domonkos. Előtte egy angyal áll karddal és a domonkos címert ábrázoló pajzzsal. Ez utalás a Jelenések könyvére (1,16 és 2,12), ahol a „kétélű hegyes kard” az Isten tanításának erejét és igazságosságát jelenti. Az igazság, a "Veritas" a domonkos rend jelszava.

Ismét tekintsünk fel, most a jobb sarokba. Ott a két nagy rendalapító: Domonkos és Ferenc találkoznak. Alattuk III. Ince pápa, aki álmában azt látta, hogy dőlni készül az Egyház épülete és azt Domonkos tartotta meg. A rendalapító tőle kérte és kapta is meg rendje jóváhagyását. A kolduló prédikátorok rendje valóban nagy szolgálatot tett az Egyháznak.

Alatta III. Honorius pápa dicsfényben. Ő hagyta jóvá a szabályzatot 1216. dec. 12-én. Az angyal a szövegre mutat: "Fratres Praedicatones vera mundi lumina". "A prédikáló testvérek a világ igazi fényességei".

A két hajó a Lepantói győzelmet jeleníti meg a törökök felett. V. Piusz pápasága  1566. január 7-én kezdődött.  Emlékezetes marad a török hajóhad ellen általa szervezett hadjárat. Ennek a keresztény fejedelmek által Lepantónál (1571. október 7-én) kivívott győzelmét ő maga a Rózsafüzérről nevezett Istenszülő közbenjárásának tulajdonította. Szent V. Piusz az 1569. szeptember 17-én kiadott bullájával meghatározta a rózsafüzér végleges formáját. És egy újabb bullájával 1572. március 5-én elrendelte a győzelemről, később a rózsafüzérről nevezett Boldogságos Szűz Mária október 7-én megtartandó liturgikus ünnepét, amiről a mi templomunk is kapta a nevét.

V. Piusz pápa közzétette a Római Katekizmust (1566-ban). Gondoskodott a papság alapos képzéséről, amit hatékonyan előmozdította azt a zsolozsma és a római misekönyv kiadásával (1568-ban illetve 1570-ben).

Az alsó sarokban Bertran Szent Lajos (1526. január 1. - 1581. október 9.)  domonkos szerzetest látjuk, akire a legenda szerint egy bosszúálló katona rálőtt. Ő azonban áldást adott a fegyverre, és a lövedék keresztté változott, a szent megmenekült.


×

Az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával megvalósul az „A Mária Út önkéntes hálózatának kiépítése, fejlesztése és motivációs formáinak tervezése” című projekt keretein belül egy olyan know-how fejlesztés és tesztelés, amely révén lehetőségünk adódik nagyobb földrajzi és életkorbeli spektrumban önkénteseket bevonni, felkészíteni őket a kulturális értékekre alapozott programok egyedi önkéntes tevékenységére. Létrejön egy komplex motivációs módszertan, valamint a megvalósítás 3 évében annak alkalmazása és finomhangolása. A módszertan alapján hosszútávon az önkéntesség bevezetése, újraélesztése, működtetése, fenntartása, helyi értékek bevonása valósul meg. Ennek eredménye az erős társadalmasító hatás, a közösség kohéziós és kulturális értékeinek erősítése és átadása a következő generációnak. A projekt elemeként rendezvények, képzések, workshopok, kompetencia-térkép, kiadványok és egyéb eszközök megrendezése és beszerzése valósul meg.
A projekt támogatásának összege 25 Millió Forint, amely 100% intenzitású. A projekt megvalósítása 2017. április 1-jén kezdődött meg. A projekt zárására 2020. március 31-én kerül sor. A projekt az „EFOP-1.3.5-16-2016-00973” azonosítószámú támogatási szerződés keretében valósul meg.