Hévízgyörk - Szent Márton templom (Öregtemplom)

kápolna, szerző: tsinom

hgyork1.jpg

pikto_si_templom.png Római katolikus templom     pikto_si_szakralis_hely.png Miserend
pikto_so_informacios_pont.png Kulcs a szomszédban           pikto_so_mut_infopoint.png Belépés ingyenes

A falu első temp­loma egy igen kis méretű, félköríves szentélyű épület volt. A középkori épület első okleveles említése 1472-ből származtatható. 1570-ben a bujáki uradalom összeírásában szerepel egy mondat, amely kapcsolatban lehet templomunkkal, s amelyet érdekességként említek meg: "A falu - (Hévízgyörk) - 4 forintot fizet, melyet Szent Márton adójának hívnak" Ez talán a templom mai vé­dőszentjének nevével van kapcsolatban? A többi falu a környéken mind egységesen Szent Mihály és György napján fizette adóját. A XVIII. század közepétől napja­inkig nyomon követhetően Szent Márton a védőszentje a templomnak. Ha ez az 1570-es adat összefüggésbe hozható a Szent Márton titulussal, úgy ezt első említés­nek is tekinthetjük.

A templom történetében szót kell ejtenünk a refor­mátus egyházról is, mivel a két felekezet története egy ponton összekapcsolódik. Haraszthy Lajos tanulmányából tudjuk, hogy Hévízgyörkön a reformátusok anyaegyháza már 1600-ban fönnállt. Az 1653-as egyházlátogatási jegyzőkönyvből arról értesü­lünk, hogy a régi katolikus templom még mindig a re­formátusok birtokában van, ami ellen a katolikusok pa­naszt tettek. Valószínűleg 1662 és 1666 között került újra a kato­likusok birtokába a templom, mert 1666-ban a hévízgyörkiek 12 forintnyi évi egyházi tizedüket már katolikus templomukra fordíthatták, a püspök engedélyével.

1675-ben az un. Pongrácz-féle térkép templomos helynek jelölte Hévízgyörköt. 1676-ban a faluhoz tartozó Tótfalu puszta egyházi tizedét megkapták "templomuk céljára". 1700-ban a róla felvett jegyzőkönyvtanúsága szerint négyszögű kövekből épült, szögletes tornyú, az északi oldalán sekrestyével bővített templom állt a faluban. 1733-ban a templom helyreállításáról és egyházjogi státusáról, azaz nem önálló, hanem Bag filiájaként (leányegyház)] való működéséről tettek említést. 1734-ben és 1736-ban a helyreállított templom felszerelési tárgyait említik meg, majd 1746-ban részletesebben leírják a templom állapotát, és először nevezik meg védőszentjét: Szent Mártont.

1760-ban Grassalkovich Antal birtokán találjuk, igen­csak felújításra szoruló állapotban. A templom tor­nyát villámcsapás érte 1771-ben. A tornyot okkor Grassalkovich özvegye Klobusiczky Teréz rendbe tetette, a leomlott részt téglából visszafalazták (ez ma is látha­tó). Karbantartásáról azonban nemigen gondoskodhat­tak, mert 1772-ben azt jegyezték föl, hogy "a templom kőfalai nedvesek, a deszkamennyezet le fog szakadni", a "toronynak fa munkája megromlott ... "rotthadt ge­rendáit ki kellene cserélni". A XVIII. század végétől folyamatosan használhatták a templomot. XIX. századi használatban nincs okunk ké­telkedni, de erre csak a templom állapotából lehet kö­vetkeztetni. 1924. május 9-én nagy vihar volt Hévízgyörkön, s a templom úgy megrongálódott, hogy abban istentiszte­letet nem tudtak tovább tartani. Ezért a lelkész híveivel új templom építésére szánta el magát.

Az 1924. évi vi­hart követően a kis templomot szerették volna lebonta­ni, s építőanyagát felhasználni. Szerencsére ez nem tör­tént meg, bár az új templom felépült. A II. világháborúig a templomot folyamatosan hasz­nálták, ekkor azonban megsérült. Pusztulásnak az ezt követő években indult, s állapota fokozatosan romlott 1985-ig, amikor is megkezdődött felújítása. A munkák végeztével a templom felszentelése 1988. november 13-ára esett, Szent Márton napját követő vasárnapra.

forrás: http://www.hevizgyork.hu 2012.02.24.


×

Az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával megvalósul az „A Mária Út önkéntes hálózatának kiépítése, fejlesztése és motivációs formáinak tervezése” című projekt keretein belül egy olyan know-how fejlesztés és tesztelés, amely révén lehetőségünk adódik nagyobb földrajzi és életkorbeli spektrumban önkénteseket bevonni, felkészíteni őket a kulturális értékekre alapozott programok egyedi önkéntes tevékenységére. Létrejön egy komplex motivációs módszertan, valamint a megvalósítás 3 évében annak alkalmazása és finomhangolása. A módszertan alapján hosszútávon az önkéntesség bevezetése, újraélesztése, működtetése, fenntartása, helyi értékek bevonása valósul meg. Ennek eredménye az erős társadalmasító hatás, a közösség kohéziós és kulturális értékeinek erősítése és átadása a következő generációnak. A projekt elemeként rendezvények, képzések, workshopok, kompetencia-térkép, kiadványok és egyéb eszközök megrendezése és beszerzése valósul meg.
A projekt támogatásának összege 25 Millió Forint, amely 100% intenzitású. A projekt megvalósítása 2017. április 1-jén kezdődött meg. A projekt zárására 2020. március 31-én kerül sor. A projekt az „EFOP-1.3.5-16-2016-00973” azonosítószámú támogatási szerződés keretében valósul meg.