Győr - Nagyboldogasszony Székesegyház
kegyhely leírás, 2012.12.29. 11:06, szerző: Trueknight
A kegyhelyről Jordánszky püspök-féle kegyhelytörténet, a Mária kegyelemképeinek rövid leírása (1836) is komoly ismertetőt nyújt az érdeklődőknek. Eszerint: Lynch Walter báró, az írországi clonferti egyházmegye jámbor főpásztoraként Cromwell Olivér vad katolikus üldözése idején, 1649-ben menekülni volt kénytelen hazájából. A püspök a számára oly kedves Mária-képpel Bécsig jutott el bujdosásában. Itt megismerkedett Püsky János győri püspökkel, aki meghívta a hazájából disszidált püspököt Győrbe, kinevezte kanonokká, hogy jövedelemhez jusson. 1655—1663-ig élt itt az ír püspök, akit nagyon megkedveltek a győriek. Halála után kedvelt Mária-képe a győri székesegyház falára került. Szívesen időztek előtte a győriek egy-egy fohász erejéig.
Mivel az írországi vallásüldözés csak nem szűnt meg, ezért bizonyára ez indította a Szűzanyát arra, hogy 1697. március 17-en Írország védőszentjének, Szent Pálnak az ünnepén véres könnyhullatással adjon kifejezést bánatának. A kora reggeli (6 órási) szentmisén részt vevők meglepődve észlelték a Szűzanya képén végigpergő véres könnycseppeket, mire a lakosok tömegesen siettek a templomba, hogy személyesen is láthassák a csodát.
A csoda három óra hosszat tartott. Az egyházi vezetőség nyomban vizsgálatot kezdeményezett. A könnyeket délelőtti kilencig észlelték, és egy kendővel fölfogták. Ezt a kendőt nemsokára díszes keretbe foglalták és ma is látható a főkegy templomban. Az igazoló iratok a püspöki, illetve káptalani levéltárban lelhetők fel. A kegykép tisztelete ma is eleven, és országosan nagy érdeklődés övezi a hívek részéről.
Mindjárt kezdetben Heister Siegbert gróf, győri császári generális - ki szemtanúja volt a könnyezésnek - szerfölött buzgólkodott a Szűzanya tiszteletében. Keresztély Ákos szász herceg (nem magyar!) győri püspök hosszú és alapos vizsgálat után engedélyt adott arra. hogy a kegykép számára 1704-ben oltárt készítsenek a székesegyház északi hajójában. Később Zichy Ferenc püspök 1767-ben új díszes barokk oltárt emeltetett, és a kegyképet díszes ezüst keretbe foglaltatta, ő maga is az oltár elé temetkezett.
Az 1935-ös esztendőben a győri püspök hívására egyházmegyei zarándoklatot rendeztek. Március 17-én és 25-én különvonatok árasztották Győr felé a zarándokokat. Faliképek, levelezőlapok, szentképek siettek népszerűsíteni a győri könnyező Szűzanya dicséretét. Ide kívánkozik a véres könnyekkel átitatott kendőcske kísérő szövege is. „Ez valódi törlőkendőcskéje az itteni kegyképnek mely az itteni székesegyházban 1697. év március hónapjának 17. napján véres könnyeket hullatott. E kendőcskét Isten dicsőségére, a Boldogságos Szűz Máriának és minden szenteknek tiszteletére felajánljuk. Győrött, 1701. május 20-án."
A székesegyháznak és Győr városának ma is nagy ünnepe március 17-e. E napon és a közeli vásárnapokon az egész országból nagy számban keresik föl a hívek a kegyképet, de máskor is szívesen jönnek ide zarándokok. Igen népszerű lett a kegykép éneke, mely a Boldogasszony-év alkalmából indult Szűzanyát dicsérő diadalútjára.
kép forrása: http://www.bucsujaras.hu/gyor/index.html