Fraknó
kegyhely leírás, 2012.12.29. 10:01, szerző: Trueknight
Nagyközség a történelmi Sopron vármegye területén a nagymartom járásban. Ma a kismartoni püspökséghez tartozik a kegyhely. Közúton közelíthető meg.
Herceg Eszterházy Pál nádor írja le történetét. Közli, hogy itt Szűz Mária tiszteletére épült templom állott már 1100 körül, amikor is fölújították az építményt és a Boldogságos Szűz képét Attól kezdve a Szűzanya tisztelete még nagyobb becsben állt. 1530-ban Szolimán török szultán Bécs megszállása alkalmával a fraknói várat is elfoglalta és nagyon megrongálta. Noha sok-sok lövés dördült el, a vár mégsem pusztult el teljesen, mert kápolnájában ott volt a Csodatévő Boldogasszony képe.
Nem sokkal ezután belső indíttatásra a herceg a Szűzanya számára a Boldogasszony nevű helységben, a Fertő-tó mellé, Moson megyében épített csodás kegytemplomot. S Szűzanya kegyképét odavitte, Fraknó így „magára maradt". Romjaiból azonban újjáépítették. 1605-ben Bocskai István erdélyi fejedelem, 1622-ben pedig Bethlen Gábor erdélyi fejedelem háborúskodott errefelé. A falut ismételten fölgyújtották, de a hívek a rendbehozott templomot csodálatosképpen megoltalmazták. Eszterházy Pál nádor 1687-ben december 8-án a császártól megkapta a birodalmi hercegi címet, hálából szolgálataiért.
Mivel nagy tisztelője volt a Szeplőtelen Fogantatásnak, fogadalomból az újjáépített fraknói vár elé egy csodás szépségű Immaculata szobrot készíttetett. Ma az a kegyszobor. Buzgóságtól hajtva a hegyen pompás Kálváriát is emeltetett, és egy kolostort a szervita atyák részére, így Fraknó nem szűkölködik vallási építményekben és a buzgóság felfokozására szolgáló látnivalókkal. Jönnek is a hívek boldogan, és mint Isten nagyságának és a Szent Szűz jóságának kegyhelyét keresik föl amikor csak tehetik.