×

Az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával megvalósul az „A Mária Út önkéntes hálózatának kiépítése, fejlesztése és motivációs formáinak tervezése” című projekt keretein belül egy olyan know-how fejlesztés és tesztelés, amely révén lehetőségünk adódik nagyobb földrajzi és életkorbeli spektrumban önkénteseket bevonni, felkészíteni őket a kulturális értékekre alapozott programok egyedi önkéntes tevékenységére. Létrejön egy komplex motivációs módszertan, valamint a megvalósítás 3 évében annak alkalmazása és finomhangolása. A módszertan alapján hosszútávon az önkéntesség bevezetése, újraélesztése, működtetése, fenntartása, helyi értékek bevonása valósul meg. Ennek eredménye az erős társadalmasító hatás, a közösség kohéziós és kulturális értékeinek erősítése és átadása a következő generációnak. A projekt elemeként rendezvények, képzések, workshopok, kompetencia-térkép, kiadványok és egyéb eszközök megrendezése és beszerzése valósul meg.
A projekt támogatásának összege 25 Millió Forint, amely 100% intenzitású. A projekt megvalósítása 2017. április 1-jén kezdődött meg. A projekt zárására 2020. március 31-én kerül sor. A projekt az „EFOP-1.3.5-16-2016-00973” azonosítószámú támogatási szerződés keretében valósul meg.

amp templates

Eger - Szerviták

kegyhely leírás, 2012.12.29. 09:28, szerző: Trueknight

Az egri Fájdalmas Anya kegytemplomának története a tatárjárás előtti időkben kezdődik. Gr. Eszterházy Pál író ebből az időből említi azt a csudás hírű „Bűnös menedéke" kegyszobrot, amely előtt a boldvai apátság utasítására ide zarándokolt Kéri Benedek bilincsei lehullottak. Tudnunk kell, hogy az apátság még a tatárjárás előtt elpusztult. Kéri Benedeket azzal vádolták, hogy megölte feleségét. Hiába védekezett, minden ellene szólt. Ekkor azt kérte, hogy ártatlanságának bizonyítására eljöhessen Egerbe a kegyszoborhoz. Megengedték neki. Elmondott egy Üdvözlégyet a szobor előtt, és bilincsei lehulltak.

A történelmi nevezetességű Mária-szobor fölé csakhamar Boldogasszony templom és klarissza zárda épült. Egykorú okmányok tanúskodnak az építkezéshez kapott végrendeleti adományokról 1400-ban. Abban az időben innen indult minden környékbeli zarándok Rómába, és a „Boldogasszony egri küszöbéhez" járnak megtérni a bűnösök: boldogan mennek haza innen a testi-lelki gyógyultak.

A klarissza apácák először a protestánsok, majd a törökök elől voltak kénytelenek menekülni. Az egri vár első ostroma alkalmával Arszlán bég a kolostor előtt állíttatta föl ágyúit. A várvédők lövedékei úgy tönkretették a templomot és a kolostort hogy a két ostrom között (1552-1596) nem is állították helyre. Mikor a törökök 1596-ban elfoglalták a várat, az apácák szolgálója három évig szolgálta a vár parancsnokát. Akkor az engedélyezte neki, hogy Lengyelországba menjen, és magával vigye a kegyszobrot is.

A 18. században a kármeliták egyik lengyelországi templomában talált rá Flaskai István sárosi plébános. Márványtábla tanúskodott mellette eredetéről! 1750 után! Eger várát 1687. december 17-én a várat védő Rusztem basa átadta Doria János és Koháry István seregének. A régi Boldogasszony-templomot a szerviták kapták meg 1688-ban. Felújították a templomot és a még feledésbe nem ment búcsújárásokat is.

1739-ben a pestistől való félelmükben az egriek a Szűzanya barokk szobrát a hét fájdalom tőreivel díszítették fel. Deák Ferenc kanonok, a szeminárium rektora, 1743. július 21-én fogadalmat tett, hogy a Fájdalmas Szűz előtt minden hónap harmadik vasárnapján szentbeszédet tart és szentolvasót végez a szenvedő népért. 1749-ben a város négy fogadalmi lámpát állított a Szűzanya oltára elé, hálából a kapott kegyelmekért. A kegyszobor a jó hírű Thenny mester alkotása 1734-ből. A kegyoltár hársfa faragványait Deller bécsi mester készítette. Magát a kegyszobrot azóta arany- és ezüstlemezekkel borították be az áldozatos lelkek. Az immáron nagyon híres és újságokban hirdetett egri búcsú szeptember 14-ét követő szombaton és vasárnap van. A búcsúsokat ünnepélyesen fogadják. Már szombaton este búcsúnyitó szentmise és áhítatgyakorlatok vannak. A főbúcsú vasárnapján hajnaltól szentmisék következnek, végül a fénypont az ünnepélyes főpapi mise, szentséges körmenettel.

1950-ig a szervita atyák, vagyis a Fájdalmas Szűz szerzeteseinek gondozásában és tulajdonában volt a kegytemplom. Szolgálataik érdeme elévülhetetlen. Az ő elűzetésük óta egyelőre a világi papság látja el itt is a lelkipásztori föladatokat. De reméljük, hogy őrhelyüket és szolgálatukat hamarosan átveszik ismét.