Eger - Szerviták
kegyhely leírás, 2012.12.29. 09:28, szerző: Trueknight
Az egri Fájdalmas Anya kegytemplomának története a tatárjárás előtti időkben kezdődik. Gr. Eszterházy Pál író ebből az időből említi azt a csudás hírű „Bűnös menedéke" kegyszobrot, amely előtt a boldvai apátság utasítására ide zarándokolt Kéri Benedek bilincsei lehullottak. Tudnunk kell, hogy az apátság még a tatárjárás előtt elpusztult. Kéri Benedeket azzal vádolták, hogy megölte feleségét. Hiába védekezett, minden ellene szólt. Ekkor azt kérte, hogy ártatlanságának bizonyítására eljöhessen Egerbe a kegyszoborhoz. Megengedték neki. Elmondott egy Üdvözlégyet a szobor előtt, és bilincsei lehulltak.
A történelmi nevezetességű Mária-szobor fölé csakhamar Boldogasszony templom és klarissza zárda épült. Egykorú okmányok tanúskodnak az építkezéshez kapott végrendeleti adományokról 1400-ban. Abban az időben innen indult minden környékbeli zarándok Rómába, és a „Boldogasszony egri küszöbéhez" járnak megtérni a bűnösök: boldogan mennek haza innen a testi-lelki gyógyultak.
A klarissza apácák először a protestánsok, majd a törökök elől voltak kénytelenek menekülni. Az egri vár első ostroma alkalmával Arszlán bég a kolostor előtt állíttatta föl ágyúit. A várvédők lövedékei úgy tönkretették a templomot és a kolostort hogy a két ostrom között (1552-1596) nem is állították helyre. Mikor a törökök 1596-ban elfoglalták a várat, az apácák szolgálója három évig szolgálta a vár parancsnokát. Akkor az engedélyezte neki, hogy Lengyelországba menjen, és magával vigye a kegyszobrot is.
A 18. században a kármeliták egyik lengyelországi templomában talált rá Flaskai István sárosi plébános. Márványtábla tanúskodott mellette eredetéről! 1750 után! Eger várát 1687. december 17-én a várat védő Rusztem basa átadta Doria János és Koháry István seregének. A régi Boldogasszony-templomot a szerviták kapták meg 1688-ban. Felújították a templomot és a még feledésbe nem ment búcsújárásokat is.
1739-ben a pestistől való félelmükben az egriek a Szűzanya barokk szobrát a hét fájdalom tőreivel díszítették fel. Deák Ferenc kanonok, a szeminárium rektora, 1743. július 21-én fogadalmat tett, hogy a Fájdalmas Szűz előtt minden hónap harmadik vasárnapján szentbeszédet tart és szentolvasót végez a szenvedő népért. 1749-ben a város négy fogadalmi lámpát állított a Szűzanya oltára elé, hálából a kapott kegyelmekért. A kegyszobor a jó hírű Thenny mester alkotása 1734-ből. A kegyoltár hársfa faragványait Deller bécsi mester készítette. Magát a kegyszobrot azóta arany- és ezüstlemezekkel borították be az áldozatos lelkek. Az immáron nagyon híres és újságokban hirdetett egri búcsú szeptember 14-ét követő szombaton és vasárnap van. A búcsúsokat ünnepélyesen fogadják. Már szombaton este búcsúnyitó szentmise és áhítatgyakorlatok vannak. A főbúcsú vasárnapján hajnaltól szentmisék következnek, végül a fénypont az ünnepélyes főpapi mise, szentséges körmenettel.
1950-ig a szervita atyák, vagyis a Fájdalmas Szűz szerzeteseinek gondozásában és tulajdonában volt a kegytemplom. Szolgálataik érdeme elévülhetetlen. Az ő elűzetésük óta egyelőre a világi papság látja el itt is a lelkipásztori föladatokat. De reméljük, hogy őrhelyüket és szolgálatukat hamarosan átveszik ismét.