amp templates

Sümeg, Sarlós Boldogasszony Ferences Kegytemplom és Kolostor

templom

sümegi templom

Sümeget elérve rögtön szemünkbe tűnik a vár és a hegy tövében elhelyezkedő ferences templom. 

Amikor a törökök elfoglalták Veszprémet, lerombolták a székesegyházat es a püspöki palotát. Ezért a veszprémi püspökök Sümeget választották székhelyül. Gróf Széchenyi György püspök ferences szerzeteseket hívott Sümegre, s számukra kolostort és templomot építtetett. A kolostor 1452-ben, a templom pedig 1654-ben lett kész, s a püspök ugyanazon évben szentelte fel Sarlós Boldogasszony és Szent Ferenc tiszteletére.

A templomba lépve figyelmünk először a szentély szélességét kitöltő főoltárra irányul. Közepén, a szentségház fölötti díszes kazettában a templom legfőbb ékessége, kincse, a kegyszobor látható. A Pieta, vagy ismertebb nevén a Fájdalmas Szűz szobra a 16. században készült, igazi gótikus remekmű. A Szent Szűz ölében a keresztről levett Szent Fiát tartja, arcán az anyai bánat mélységes fájdalmának jelei olvashatók le. A főoltár mostani - felújításra váró - állapotában is Dunántúl egyik legszebb barokk emléke. Az évszázadok folyamán a kegytemplomot több sorscsapás érte – kétszer villámcsapás rongálta meg, 1911-ben pedig valaki rossz szándékkal felgyújtotta az oltárt-, de a Szent Szűz szobrát sem tűz nem fogta, sem villám nem zúzta össze.

A sümegi frences templom 1699 óta kegyhely. Ekkor történt ugyanis egy csodás gyógyulás, a bécsi nemes asszonynak, Berghoffer Mária Zsófiának gyógyulása. A sümegi rendház feljegyzései szerint még abban az évben hét csodás gyógyulás történt a templomban a Szűzanya közbenjárására. Ezek híre csakhamar bejárta a Dunántúlt, majd az ország többi részét, sőt eljutott a határokon túlra is. Sümegen, az évszázadok során, a Boldogságos Szűz elsősorban mint a Betegek Gyógyítója mutatta meg közbenjáró hatalmát. A kegytemplom saját könyörgésében (Ó Sümegi Fájdalmas szép Szűz Mária...)is ez áll:„Orvosa voltál mindenkor a különféle betegségekben sínylődőknek, akik élő hittel és erős bizalommal könyörögtek hozzád." De a legutóbbi években is történtek rendkívüli események, mint pl. 1992-ben; amikor egy vak asszony hirtelen meggyógyult a templom szentélyében vagy 1987-ben, amikor három, 17 év körüli középiskolás fiú ment kirándulásra Budapestről Sümegre. Közülük az egyik csak mankóval tudott járni, mert béna volt a lába. A kegytemplom melletti Hotel Várban szálltak meg. Nem tudtak arról, hogy itt Mária-kegyhely van. Nézegették Sümeg nevezetességeit, közben betértek a ferences templomba is. Amikor az oltár mögé értek, olvasgatták a hálatáblák felírásait. Többek közt: Köszönöm Szűzanyám, hogy meggyógyítottál! Valakitől megkérdezték, mit jelentenek ezek a táblák. Az illető megmagyarázta, hogy azok, akik meggyógyultak Sümegen, hozták ide a hálatáblákat. Este, amikor a szállóban beszélgettek, megkérdezte a béna fiú társait: Mit gondoltok, mennyit kéne nekem imádkozni, hogy meggyógyuljak? Azok azt mondták: Biztos, hogy sokat. Hozzá is láttak mindjárt imádkozni mind a hárman. A két egészséges is, hogy segítse beteg barátját. Imádkoztak jó sokáig, de akkor este nem történt semmi. Másnap indultak haza vonattal. Amikor a Déli pályaudvaron a két egészséges fiú leszállt és segíteni akart a mankós fiúnak, nagy csodálkozással látták, hogy társuk mankó nélkül igyekszik leszállni. A mankóidat miért nem hozod?" - kérdezték. Azt mondta: Tudok járni! Nem fáj már a lábam!" Elmondta, hogy amikor a vonat megállt és ő fölkelt az ülésről, úgy érezte, mintha áram szaladt volna végig a lábán. Érezte, hogy elbírja a lába, tud járni. Nemsokára elment kezelőorvosához, s az orvos nem tudott mit mondani. Megbeszélte a dolgot más orvosokkal is, majd a zárójelentésre azt írta: Meggyógyult önszuggesztió által. A fiú azonban tudta, hogy a Szűzanya gyógyította meg.