Kegyhelyek, templomok

Budapest - Hermina Kápolna

Területét egykoron IV. Béla királyunk a Nyulak-szigeti (Margit-szigeti) klarissza apácáknak adományozta. Akkoriban még mocsár, rét és legelő volt itt és a környéken. A török kiűzetése után I. Lipót császár Pestnek adományozta.

Balassagyarmat - nyírjesi szent források

Erdélyiné Somosi Margit a következőkben tudósít a kegyeleti hely eredetéről: Egy 1977-től Balassagyarmaton élő, a Szűzanya ügyéért való lankadatlan buzgólkodása miatt üldözött, az istentelen és diktatórikus vezetés elől önkéntes száműzetésbe kényszerült szerzetespap, döbbenetes kitaszítottságának és félreállítottságának keresztjét hordozva, vigaszt, erőt és megnyugvást, valamint bátorítást keresett itt a Nyírjesi tavaknál. A bőséges kegyelmeket Krizosztom atya megnyerte az általa fölfedezett és elnevezett Mindenkor Segítő Szűz Mária forrását, hogy mindazok, akik az ő nyomában járva, keresztjeiket hordozva idetalálnak és ide zarándokolnak, azok meríthessenek a kegyelem immáron megszentelt vizéből, és imáikkal, fohászaikkal a meghallgattatás örömét is kiérdemeljék ezen áhítattól túlcsorduló helyen.

Buda - Országúti ferencesek

Buda 1686-os fölszabadítása után az Ágoston-rendi kanonokok engedélyt kaptak, hogy újra letelepedhessenek Budán, a régi országút mellett. Először egy kis templomot építettek 1707-ben és hozzá egy kis kolostort, majd 1753- ban a jelenlegi szép nagy barokk templom építését kezdték meg.

Csatka - pálosok és remeték

Pálos szerzetesek építtették kolostoruk mellé a különleges alaprajzú- és felépítésű templomot a XIV. században és az Irgalmasság Anyjáról nevezték el.

Később remeték éltek a megszentelt hely környékén épült kunyhókban, akikről Eötvös Károly is megemlékezik "Utazás a Balaton körül" c. írásában.

Rózsafüzér Királynéja templom

A Szent Domonkos szerzetesrend 1905-ben nyilvános kápolnát nyitott Budapesten, a Thököly úton, majd ugyanitt felépült 1912-15 között a templom is a Rózsafüzér Királynéja tiszteletére Hofhauser Antal tervei szerint, Paulheim Ferenc kivitelezésében. 1915. október 3-án Csernoch János hercegprímás szentelte fel a templomot, mint a rózsafüzér ima országos szentélyét. A plébánia 1919-ben alakult. 1951-ig domonkos atyák, majd 1989-ig egyházmegyés papok szolgáltak a templomban. 1989 és 2007 között a Domonkos Rendhez, 2007. augusztusa óta ismét az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez tartozik a templom és a plébánia (Rózsafüzér Királynéja Plébánia néven).

Szent Márton templom - Hévízgyörk

Mint minden falu életében, Hévízgyörk esetén is szorosan összefonódik a vallás és a település története. 1700-ban az egyházlátogatási jegyzőkönyv bejegyzései alapján három felekezet lakosai éltek a faluban. Ma a faluban négy templom található, közülük egy műemlék. A z 1704-ben épített református templom kegytárgyai közül az 1723-ból való kehely érdemel említést. A klasszicista stílusú evangélikus templom a XIX. sz. elején épült. A falu mellett 1,5 hektárnyi horgásztó található. Országosan ismert a hagyományőrző, Arany minősítésű Hévízgyörki Asszonykórus.

Búcsúszentlászló

Amellett, hogy a Boldogságos Szűzanya ősi búcsújáró helye, nevezetessé vált azért is, mert az istentelen proletárdiktatúra egy időre ide száműzte 1955. július 17-én a legmagyarabb bíborost: Mindszenty József hercegprímást a Mecsekben lévő Zengő-hegy tövében épült falucskába, Püspökszentlászlóra. Itt, ennek határában áll egy püspöki nyaraló, melyet csak terepjáró autóval lehetett akkor megközelíteni.

Almás

1739-ben a pestisjárvány megkímélte Almást a Boldogságos Szűz védelme miatt. A járvány az oltalomért folyamodók sürgetésére gyertyákat és egyéb fogadalmi tárgyakat kényszerített ki az almási kegyoltár részére.
bővebben»

Bény

A román stílű templom a 13. század elejéről való. Később gótizálták, majd barokkizálták. 1954-ben világháborús sérülései miatt rekonstruálták. Építői a Karinthiából érkező premontreiek voltak 1217 körül. Eredetileg egyhajós, háromapszisú, sokszögletes szentélyzáródású építmény volt. Hossza harminchárom méter: ebben a hajó tizenöt méter.

Beszterce

Horvátországban, Zágráb megyében, a stubicai járásban található e kegyhely, a zágrábi püspökség területén. A szájhagyomány szerint 1545-ben a törökök első horvátországi benyomulása után a Várasd megyei Zlatar nevű helységben is nagy pusztítást vittek végbe. Ezért a hívek közeledésükkor a kegyképet Besztercére vitték és az itteni templom kórusa alatt elásták. 1585-ben azonban egy Lukács nevezetű plébános kiásatta és visszavitette az oltárra. 1654-ben azonban ismét veszélyes idők jártak errefelé, amikor is újból elrejtették a templom oldalfalában.

Boldogasszony

A Fertői Boldogasszony kegyhelye. A történelmi Moson vármegyében, édes hazánk egykori területén található, a nezsíderi járásban. Vasúton és köz­úton is jól megközelíthető. Ma a kismartoni püspökség joghatósága alá tar­tozik. Saját vallomása szerint a kegykép előtt nyerte herceg Eszterházy Pál nádor a kapott kegyelmek összességét, ő írja le, hogy Fraknó vára és ennek környéke bizonyos Giletusz nevű vezér birtoka volt 1100 körül, ő volt a Fertő-tó örökös ura is. Mármost a Giletuszok családja (famíliája) nagy tisztelője volt a boldogságos Szűznek.

Alsószentiván

Alsószentiván Fejér megyei település a volt sárbogárdi járásban, a székesfehérvári püspökség területén. Határában állott a török megszállás alatt elpusztult Zedreg falu, ősi szép Mária templomával.

Badacsonytomaj

Többen a tartományi kegyhelyek közé sorolják Badacsonytomajt, mely a veszprémi egyházmegye területén található, Zala megyében, a volt tapolcai járásban.

Plébániája régi, hiszen már 1791-tól őriznek itt anyakönyveket. Jelenlegi "kegytemplomát" azonban 1932-ben szentelték föl. A Badacsony hegység köveiből építették Európa első bazalt templomaként, neoromán stílusban.

Budakeszi

Makkos Mária a "Fogolykiváltó" Szűzanya kegyhelye a főváros tőszom­szédságában. Temploma azon a helyen áll, ahol Tratib János fiatal paraszt legénynek 1731-ben jelenése volt. Mikor halálos betegségéből a Szűzanya közbenjárására csodás módon meggyógyult, hálából a Szűzanya képét helyezte el azon a tölgyfán, amelynél látomása volt.

Attyapuszta

Attyát mint lakott helyet régi írások már 1486-ban említik. A török pusztította el. A kármeliták 1945 és 1950 között remeteséget és lelkigyakorlatos házat építenek. A hívek számára az ideiglenes szalmatetős kápolnát a kezdő kis kolostorral és Attyakerttel együtt 1946. augusztus 11-én, a hívek és a papság nagy részvételével szentelte fel dr. Sárközi Pál bakonybéli apát.

Andocs - Angyalok Királynéjának búcsújáró helye

A kegyhely Somogy megyében található, a volt igali járásban, a veszprémi püspökség területén, a Balatontól 20 km-nyire, a Siófok-Kaposvár vasútvonalon.

A legenda szerint 1520 táján egy éjszaka nagy fényesség árasztotta el az eget Somogy megye fölött. Ebben a mennyei fényességben angyali ének zendült, majd a mennyei fényesség és a csodás himnuszok zengése egyre jobban közeledett az alvó faluhoz: Andocshoz. Ezen az éjszakán ugyanis a Szűzanya szállott angyalaival Andocs fölé. Mikor másnap reggel a falu népe munkába indult, meglepődve látta, hogy a falu közepén lévő, addig üres telken most egy tornyos kápolnácska áll.

Bácsfa - Szent Antal kolostor

Csallóköz kegyhelye (szl. Bác, okr. Dunajská Streda). Megközelíthető közúton Somorja városkától 5 km-re. Legközelebbi vasútállomás 3 km.

Bácsfa már 1205-ben dokumentált hely. Temploma van 1238-ban, plébániája 1390-ben Szent György védelme alatt. A Szent György úti templomocskát 1852-ben lebontották rozzant állapota miatt.

Baja - Máriakönnye (Vodica)

A kalocsai főegyházmegye területén fekszik Máriakönnye kegyhelye, Baja közelében. Szláv néven Vodica, s mint ilyen közkedvelt búcsújáróhelye nemcsak a magyar katolikusoknak, hanem a bunyevácoknak, sokácoknak, szlovákoknak és németeknek egyaránt.

Történelme ködbe vész. Okmányokból csak annyi ismeretes, hogy a két forrás, mely a Szentkutat képezi, már a 18. század folyamán vallásos tiszteletet hirdet. Állítólag az 1700-as években egy gazdatiszt utazott erre lovas kocsin, és a források közelébe kápolnát építtetett, és elhelyezte benne a Mindenkor Segítő Szűz Mária kegyképének egy másolatát.

Balassagyarmat

A Szentháromság tiszteletére épült plébániatemplom egyik fő ékessége Szent Felicián vértanú sírja, koporsója, illetve oltára. A bejárat közelében, a jobb kéz felé eső mellékoltáron üvegkoporsóban nyugszik az őskeresztény idők vértanú szentjének teste. Míg élt, katona volt. A római katakombákban találták meg sírját és benne ereklyéit. XIII. Kelemen pápa egykor Balassa Pál kérésére az épülő balassagyarmati templomnak ajándékozta.

Bodajk - Szent István zarándokhelye

A legrégibb magyar búcsújáróhelyként tartják számon a Bodok hegyhát lábánál meghúzódó falu kegytemplomát, melynek falai a Szent István király kápolnájának  kövein nyugszanak és kegyképe Passauból, felesége szülővárosából érkezett a Bakony aljára.

Budapest - Máriaremete - a béke csendje a zajos rohanásban

Hazánk egyik leglátogatottabb budapesti kegyhelye, ligetes kertjének nyugalma a Béke Királynőjének jelenlétét közvetíti a nyüzsgő fővárosból érkezőnek. Szabadtéri oltárainál felemelő élmény a szentmise, templomának belseje a szépet kereső szemnek ad sok gyönyörködnivalót. Szentélyében ma is ott látható a többszáz éves tölgyfa és rajta az aranyozott keretbe foglalt Remete Mária-kép.

Abos

A homlokzat neogót kiképzést kapott. A főoltár is neogót, rajta az Olvasós Boldogasszony kegyképe. Ez vonzza ide a zarándokokat évente október hó első vasárnapján.
bővebben»

Celldömölk - a magyar Mariazell

Az ország egyik legszebb barokk búcsújáró templomának helyén már az 1100-as években bencés apátság állt, templomának csodatévő ősi kegyképéhez, évszázadokon át, a Szűzanyát dicsérni zarándokolt a magyarság. Kegyképe a mariazelli kép másolata, kegytemploma a mariazelli bazilika mintájára épült, szentélyének festménye Szent István és Boldog Gizella esküvőjét ábrázolja.