Szellemi Kulturális Örökség

cikk, szerző: reka

szellemi kulturális örökség hátlap

Mi a szellemi-kulturális örökség?
A szellemi-kulturális örökség nem épület, nem tárgy, nem birtok. A szellemi-kulturális örökség nemzedékről- nemzedékre hagyományozott gyakorlat, szokás, tradíció. A szellemikulturális örökség szóban, tudásban, cselekvésben jelenik meg. A szellemikulturális örökségnek élő közösség a hordozója. A közösségek és nemzedékek megélik, újrateremtik és átadják egymásnak a kulturális gyakorlatot, ami önazonosságuk része és folyamatosságuk megjelenése. A szellemi-kulturális örökség védelmére jött létre 2003-ban egy UNESCO egyezmény, aminek 161 országgal együtt hazánk is részese.
 

Hazánk szellemi-kulturális örökségei
Számtalan kincsünk van. Ahhoz, hogy az UNESCO egyezmény szerint is szellemikulturális örökségnek tekintsünk egy hagyományt, ahhoz egy meghatározott rend szerint fel kell kerülnie a dolognak a szellemi-kulturális örökség nemzeti listájára. Ma például már hivatalosan is szellemi-kulturális örökségünk a busójárás, a kalocsai népviselet, a mezőtúri fazekasság, a kőszegi szőlő-járás, az Emmausz járás Bólyban, a csobánolás, a selmeci diákhagyományok….

Mindannyiunk öröksége a Mária-tisztelet
Édesanya, gyermek, haza, otthon, szerelem… Ezekhez szavakhoz fűződnek legmelegebb és legmélyebb érzéseink. Szent István királyunk ország-felajánlása óta Jézus Krisztus édesanyja, Mária különös szeretetben és tiszteletben áll mindannyiunk előtt. Mert úgy érezzük, Ő az égi édesanyánk, Ő az otthon, a haza megjelenítője... Az isteni szeretet gondolatai és álmai kapcsolódnak Máriához. Nemzedékről-nemzedékre száll át a Mária-tisztelet hagyománya, amit látványosan és életigenlően hordoznak a búcsújárások és a zarándoklások a Mária-kegyhelyekre.

A búcsújárás és a zarándoklás: élő hagyomány
A búcsújárásban és zarándoklásban kifejeződő Máriatisztelet a mi legszélesebb szellemi-kulturális örökségünk. A történelmi Magyarországon 130-nál is több Mária-kegyhely van. Sokukra ma is búcsúsok tömege jár, talán egymillió ember is ellátogat évente ezekre. A Máriás kegyhelyek hálózata összekapcsolódik a Mária Út kialakulásával, ami Közép-Európa Mária-kegyhelyeit összekötő zarándokút-rendszer.

A zarándoklás és a búcsújárás a mi hagyományunk
A zarándoklás és a búcsújárás ünnep, rítus, titok, amit sokszínű és hatalmas közösség él meg és éltet. Az élő közösség tartja fenn a hagyományt. A Mária Út Közhasznú Egyesület megindította a folyamatot, hogy a búcsújárás és a zarándoklás hivatalosan is a szellemi-kulturális öröksége legyen úgy a magyaroknak, mint Közép-Európa Mária tisztelő népeinek.
Egy család vagyunk: Mária családja.

Kérem, csatlakozzon aláírásával is a búcsúsok közösségéhez!
Akik Máriára szeretettel gondolnak, akik égi édesanyát álmodnak benne, ők Mária családja. Aki zarándoklatra indul, aki búcsúba megy, mintha Őhozzá, haza menne. Fejezzük ki mi búcsúsok és zarándokok, hogy egyek vagyunk a Máriatiszteletben! Kérem, csatlakozzon a közösséghez, mely a búcsújárást és a zarándoklást csodás és szép hagyománynak tartja, és kifejezetten óhajtja, hogy hivatalosan is szellemi-kulturális örökségünkké nyilváníttassék.
Kérem, írja alá a búcsús és zarándok közösséghez tartozását kifejező lapot, majd helyezze el az erre rendelt gyűjtőben!


Köszönti:
dr. Szabó Tamás
szabo.tamas@mariaut.hu

Személyes kapcsolat:
Lendvai József
30/429-5301