Mariazell

A legenda szerint a térítőútra induló Magnus szerzetes egy Mária szoborral érkezett meg 1157-ben ide, de útját hatalmas szikla kőtömbje zárta el. A megpihenő bencés barát a szobrot a sziklára helyezte, mely kettéhasadt. Remetekunyhót épített ide, ún. kis cellát, kápolnácskát, innen ered a későbbi település neve, Máriacell. Az első román stílusú kőtemplomot 1200 körül, I. Henrik morva őrgróf építtette hálából. A történet szerint súlyos köszvényben szenvedett. Egy éjjel az ágyhoz kötött Henrik álmában Szent Vencel jelent meg és azt mondta, ha visszanyeri egészségét, Mariazellbe zarándokoljon el, és építsen a Szűzanya tiszteletére templomot. A Henrik által épített román kori templom a XIV. század folyamán gótikus stílusban többször átépült. A templom gótikus stílusban történő nagyszabású átalakítása és a kegykápolna megépíttetése Nagy Lajos királyunknak köszönhető, kinek álmában egy, a török elleni csata előtti éjjel, megjelent a Szűzanya, és felébredvén egy Mária-kép volt a mellén. Miután legyőzte a török túlerőt, hálából építtette meg Mariazellben a kegykápolnát. A templom újabb, nagyszabású átalakítása és kibővítése 1644-1683 között barokk stílusban történik, Domenico Sciassia tervei alapján. A gótikus szentélyt lebontották, de megmaradt a 90 m magas torony és a hosszház. Érdekes módon a meglévő torony mellé két oldalról egy-egy hagymakupolás tornyot is emeltek. 1908-ban bazilika rangra emelkedik, negyven évvel később Mariazellt is városi rangra emelik. 1983-ban II. János Pál pápa látogat el a kegyhelyre, ennek apropóján széles körű felújítási munkákat végeznek. Fennállásának 850. évfordulóján XVI. Benedek pápa is tiszteletét teszi itt. A csodatévő Szűzanya segítségében bízva évente sok ezren zarándokolnak el a fenséges kegyhelyre Mariazellbe.

A háromtornyú templom különleges módon vegyíti a gótika és barokk stílusjegyeit. A bazilika 85 méter hosszú, 35 méter széles, középső tornya 90 méter magas. A két hagymakupolás torony és a hosszház fehér falait vörösre festett pilaszterek és párkányok tagolják, a középső, csipkés, gótikus torony fehérben pompázik. A gazdagon díszített, bélletes, gótikus főkapu két oldalán Henrik őrgróf és Nagy Lajos király életnagyságú ólomszobrai állnak. A templomba a pompás orgonakarzat (1740) alatt lépünk be, a hatalmas, díszes belső tér két részre osztható, a háromhajós, karzatos oldalkápolnákkal bővített hosszház főhajójának közepén van a kegykápolna. A mögötte lévő csarnokteret szintén oldalkápolnák veszik körül és az egyenes záródású szentélyben végződik. Az egész belsőt káprázatos stukkódíszítés borítja a barokk korból, szintén barokk stílusúak a mennyezet- és a falfestmények. Figyelemre méltó a grandiózus vörös és fekete márvány szószék is 1691-ből. A templom legfőbb látnivalója, a kegykápolna (Gnadenkapelle), mint templom a templomban, a gótikus és a barokk épületrész között áll, ezüstráccsal lezárva, erős fénnyel megvilágítva. A szintén ezüstből készült kegyoltár baldachinját a 12 apostolt szimbolizáló 12 oszlop tartja, alatta látható a híres kegyszobor, a Mariazelli Madonna. Az oltár közepén álló, késő román stílusú, 47 cm magas, hársfából faragott Madonna-szobrot mindig díszesen felöltöztetik, hímzett ruhába, csipkébe. A Szűz Mária és a kis Jézus fején látható aranykoronákat Rudnay Sándor hercegprímás adományozta. A J. B. Fischer von Erlach mester által tervezett (1692-1704), a szentély egész hátsó falát elfoglaló, pazar főoltáron egy földgömbből emelkedik a magasba a megváltó Krisztus ébenfa keresztje. A Lorenzo Mattielli által készített eredetileg színezüst szobrokat a napóleoni háborúk során beolvasztották, a ma látható másolatok ezüstözött, fából faragott alkotások. Figyelemre méltó még a kupola alatt egy oszlopon álló, késő gótikus festett Madonna-szobor a XVI. század elejéről. A bazilikának rengeteg magyar vonatkozása van, talán a legismertebb, hogy egészen 1991-es esztergomi újratemetéséig itt nyugodott Mindszenty József hercegprímás a Szent László-kápolnában. Ebben a kápolnában találjuk Szelepcsényi György esztergomi érsek síremlékét is a XVII. század végéről. A kupolatérből megközelíthető kincstár (Schatzkammer) legértékesebb kincse egy fára festett ikonszerű Mária-kép, melynek keretét magyar és lengyel királyi címerek díszítik, ezt a képet ajándékozta 1370 körül a templomnak Nagy Lajos király. A város felett tornyosuló Bürgeralpe (1270 m) népszerű kirándulóhely, az egész éven át működő felvonóval juthatunk a hegy tetejére.

47.772786, 15.318250

Mariazell, Benedictusplatz 1.

Mariazell az S6 autóút Mürzzuschlagi lehatójától 50 km-re fekszik, a 23-as, majd a 21-es úton közelíthető meg. Északról a 20-as úton érjük el St. Pöltentől 70 km-re. A bazilika a városka közepén található lejtős főtéren emelkedik.

Nyitvatartás

Bazilika: május-október 06.00-20.00, november-április: 07.30-19.15
Kincstár: május-október: K-Szo 10.00-15.00, V 11.00-15.00.

Belépő

A bazilika szabadon látogatható. Kincstár: 3,00 €

Miserend

Programok

Mariazell két legnagyobb ünnepe Nagyboldogasszony napja augusztus 15-én és Mária születésnapja szeptember 8-án.